1. nap: Bu­da­pest – St. Moritz (szál­lás: ifjúsági szálló, ellátás: vacsora)
A ko­ra reg­ge­li órák­ban in­du­lunk au­tó­bus­­szal Bu­da­pest­ről. Át­uta­zunk Auszt­ri­án, majd a ké­ső dél­utáni órákban átlép­jük Svájc ha­tá­rát. Innen né­hány óra múl­va ­ér­ke­zünk meg St. Moritz vá­ro­sá­ba, mely 1853 m ma­ga­san fek­szik az Al­pok he­gyei közt. Szál­lá­sunk egy ifjúsági szállóban lesz, ahol egy­más után három éj­sza­kát töl­tünk.

2. nap: St. Moritz – Diavolezza menedékház (2973 m) – Piz Pers (3207 m) –
Morteratsch-gleccser (1850 m) – St. Moritz (szál­lás: ifjúsági szálló, ellátás: reggeli, vacsora)
A szállásunkról elsétálunk a Bernina Express megállójához, ahol felszállunk a pazar környezetben futó vonatra. Néhány megállót utazunk, míg eljutunk a Diavolezza menedékházig vezető felvonó alsó állomásához. Egy rövid, de annál látványosabb felvonózás következik, melynek során percek alatt a 2973 m magasan épült menedékházhoz érkezünk. Lélegzetelállító panoráma tárul itt a szemünk elé, jól láthatjuk a Morteratsch- és Pers-gleccserek völgyét valamint a Bernina-csoportot, melyhez olyan csúcsok tartoznak, mint a Piz Palü (3905 m), a Bellavista (3922 m), vagy a környék egyetlen négyezrese, a Piz Bernina (4049 m). Egy rövid túrára indulunk innen, melynek célja a 3207 m magas Piz Pers csúcs. Ez mai túránk legmagasabb pontja, és egyben innen nyílik a legszebb kilátás a sok száz méterrel alattunk húzódó Morteratsch- és Pers-gleccserek összefolyására. Visszatérünk a Diavolezza menedékházhoz, majd egy újabb rövid túra következik. Egy meredek törmeléklejtőn leereszkedünk a Morteratsch-gleccser felszínére, ahol minden bizonnyal találkozunk a Bernina csúcsáról visszatérő, elcsigázott hegymászókkal. Utunk során itt láthatjuk igazán testközelből a varázslatos gleccservilágot. Visszakapaszkodunk a menedékázhoz, majd megkezdjük ereszkedésünket a felvonó mentén a Bernina Express vonalához. Táv: 16 km, szint: fel 400 m, le 1700 m. (∗∗∗∗) Leérve a völgy aljára, vonatra szállunk és visszautazunk a szállásunkra. Az esti órákban érdemes sétálnunk egyet St. Moritz elragadó kisvárosában vagy a közeli tó körül.

3. nap: St. Moritz – Pontresina (1755 m) – Fuorcla Surlej menedékház (2755 m) –
Silvaplana – St. Moritz (szál­lás: ifjúsági szálló, ellátás: reggeli, vacsora)
Ezen a napon ismét túrázni indulunk. Újra a Bernina Express-szel közelítjük meg kirándulásunk helyszínét, Pontresina települését (1755 m), ahol a vonatról leszállva elénk tárul a Roseg völgye, mai túránk helyszíne. Ahogy egyre emelkedik ösvényünk, úgy bukkannak ki az előző nap már megcsodált Bernina-csoport hegycsúcsai – de ezúttal a másik oldalukat vehetjük szemügyre. A lankás emelkedő az 1999 m magasan épült menedékházig tart, ahol egy idilli alpesi réten fogyaszthatjuk el a magunkkal hozott elemózsiánkat. A pihenő után felfrissülve vágunk neki az előttünk álló 800 m szintkülönbségű emelkedőnek, ahol olyan csúcsok látványa kárpótol minket a fáradtságért, mint a Piz Bernina (4049 m), a Piz Scerscen (3971 m), a Piz Roseg (3937 m) vagy a Piz Corvatsch (3451 m). A csúcsokon kívül az alattuk húzódó Roseg-gleccser látványa sem utolsó. Túránk célja a 2755 m magasan, egy kis tengerszem mellett épült Fuorcla Surlej menedékház, ahol megpihenve elégedetten nyugtázhatjuk mai ezer méteres szintemelkedésünket. Miután kellőképpen kipihentük magunkat, átsétálunk a Murtél felvonóállomáshoz (2702 m), ahonnan csodás panoráma nyílik az Engadin-völgyre valamint Silvaplana és St Moritz kisvárosaira. A felvonóval ereszkedünk le a Silvaplana egyik parkolójában ránk várakozó autóbuszunkhoz. Táv: 18 km, szint: fel 1000 m, le: 50 m. (∗∗∗) Az éjszakát St. Moritz ifjúsági szállójában töltjük.

4. nap: St. Moritz – Furka-hágó – Rhone-gleccser – Fiesch
(szál­lás: ifjúsági szálló, ellátás: reggeli)
Délelőtt egy hosszabb utazás vár ránk, melynek során a Julier- és Oberalp-hágókon keresztül, a Gotthard-alagút felett kanyarogva utazunk egészen a híres Furka-hágóig (2431 m). Tisz­ta idő­ben ki­tű­nő­en lát­szik innen a Valais-völgy fel­ső ré­sze, a Pennini-Alpok ge­rin­ce és a 4506 m ma­gas Weishorn hópiramisa. A há­gó­ból in­dul­va egy rö­vid, de an­nál lát­vá­nyo­sabb tú­rá­ra in­du­lunk a Rhone­-glec­­cser­hez, mely­nek ha­tal­mas jég­fa­lát kar­nyúj­tás­nyi­ra kö­ze­lít­het­jük meg. A tú­ra be­fe­je­zé­se­ként egy mes­ter­sé­ges – és a glec­­cser fo­lya­ma­tos moz­gá­sa mi­att min­den év­ben új­ra­fúrt – glec­­cser­alag­út­ba be­me­rész­ked­ve vizs­gál­hat­juk meg a jég­fo­lyam bel­se­jét. Táv: 3 km, szint: fel 100 m, le 200 m. (∗) A tú­ra után be­szál­lunk bu­szunk­ba és foly­tat­juk utun­kat a Valais-völgyben ta­lál­ha­tó szállásunk fe­lé. Szál­lá­sunk Fiesch kisvárosának ifjúsági szállójában lesz, ahol egy­más után két éj­sza­kát töl­tünk.

5. nap: Fiesch (1049 m) – Fischeralp (2200 m) – Eggishorn (2893 m) –
Fischeralp (2200 m) – Fiesch (1049 m) (szál­lás: ifjúsági szálló)
Ko­rán reg­gel in­du­lunk az Al­pok egyik csú­csá­nak meg­hó­dí­tá­sá­ra. A szállásunkról a fel­vo­nó­ál­lo­má­sig megyünk, majd onnan a ká­bel­vas­út se­gít­sé­gé­vel egyik perc­ről a má­sik­ra 2200 m ma­ga­san ta­lál­juk ma­gun­kat. A fel­vo­nó Fischer­alp ne­vű fel­ső ál­lo­má­sá­tól gya­log foly­tat­juk utun­kat egy jel­zett tu­ris­ta­ös­vé­nyen. Kö­rül­be­lül 2,5 órás tú­ra után ér­jük el a 2893 m ma­gas Eggishorn csú­csát, ahon­nan le­nyű­gö­ző lát­vány­ként tá­rul elénk az Aletsch-gleccser, az Al­pok leg­hos­­szabb jég­fo­lya­ma. Iga­zi csúcs­él­mény­ben le­het ré­szünk, hi­szen az Al­pok egyik lát­vá­nyos he­gyé­nek te­te­jé­ről cso­dál­hat­juk a döb­be­ne­tes tá­jat. Né­mi pi­he­nés és a csúcscsokik el­fo­gyasz­tá­sa után le­eresz­ke­dünk a Märjela-völgybe. Meg­pi­he­nünk a Märjelen-tó part­ján épült me­ne­dék­ház­nál, majd a ház­tól le­sé­tá­lunk a Aletsch-gleccserhez, mely­nek le­tö­re­de­zett gi­gan­ti­kus jégtömbjeit nézhetjük meg kö­ze­lebb­ről. Vis­­sza­té­rünk a me­ne­dék­ház­hoz, majd in­nen egy alagúton keresztül jutunk vissza a fel­vo­nó Fischeralp ál­lo­má­sá­hoz. Táv: 15 km, szint: fel 900 m, le 900 m. (∗∗∗) A drót­kö­tél­pá­lya se­gít­sé­gé­vel ha­mar vis­­sza­ju­tunk Fiesch-be, ahol az éj­sza­kát tölt­jük. Az esti órákban egy fakultatív program keretében tehetjük magunkat próbára a szállásunk által üzemeltetett és este is kivilágított mászófalon, de a közeli uszodában is regenerálódhatunk másnapi túránk előtt.

6. nap: Fiesch – Täsch – Zer­matt – Gornergrat – Zer­matt (szál­lás: vendégház)
Reg­gel – ha megfelelő az időjárás – egy izgalmas fakultatív program keretében kipróbálhatjuk a tandem-siklóernyőzést. Ezután ös­­sze­pa­kol­juk fel­sze­re­lé­sün­ket és el­hagy­juk Fiesch kisvárosát. Svájc és az egész Al­pok egyik leg­lát­vá­nyo­sabb vi­dé­ké­re, a Mat­ter-völ­gy­ben meg­bú­vó Zer­matt kis­vá­ro­sá­ba uta­zunk. Az idil­li te­le­pü­lést Svájc leg­ma­ga­sabb hegy­csú­csai fonják kö­rül, mint a 4477 m ma­gas Mat­ter­horn vagy a 4634 mé­te­res Monte Rosa. Zer­matt vá­ro­sá­ban és kör­nyé­kén csak elekt­ro­mos meg­haj­tá­sú jár­mű­vek köz­le­ked­het­nek, emi­att ne­künk is hát­ra kell hagy­nunk bu­szun­kat. Täsch fa­lu­ban há­ti­zsák­ja­ink­kal vo­nat­ra szál­lunk és az 1605 m ma­ga­san fek­vő Zer­matt köz­pont­já­ig uta­zunk. A vas­út­ál­lo­más­tól fel­sze­re­lé­sünk­kel együtt egy vendégházig gyaloglunk, ami kö­rül­be­lül 15 perces gyaloglást je­lent. Miután elfoglaltuk szállásunkat, a nap hát­ra­lé­vő ré­szét Zer­matt iga­zi al­pe­si han­gu­la­tú vá­ro­sá­ban tölt­hetjük. Itt min­den a hegy­má­szás­ról, a tú­rá­zás­ról és a kör­nye­ző he­gyek­ről szól. A gyö­nyö­rű, ódon ge­ren­da­há­zak nagy­sze­rű lát­ványt nyúj­ta­nak a hát­tér­ben ma­ga­so­dó fe­hér hegy­óri­ás­ok­kal együtt. A vá­ros­né­zés mel­lett fa­kul­ta­tív prog­ram ke­re­té­ben fel­vo­na­toz­ha­tunk a Gornergratra. A hegyivasút vég­ál­lo­má­sa a Gorner-gleccser men­tén me­re­de­ző Gorner-ge­rin­cen épült, 3090 m ma­ga­san; az épü­let ép­pen szem­ben fek­szik a Monte Rosa 4634 mé­te­res csú­csá­val. A lát­vány egye­dül­ál­ló: lá­bunk alatt mél­tó­ság­tel­je­sen te­rül el a Gorner-gleccser ha­tal­mas jég­fo­lya­ma, a hát­tér­ben pe­dig olyan csú­csok emel­ked­nek, mint a Breithorn (4164 m), a Liskamm (4527 m), va­la­mint a Monte Rosa (4634 m), Eu­ró­pa má­so­dik leg­ma­ga­sabb csú­csa. Zermatt ven­dég­házá­ban egymás után három éjszakát töltünk.

7. nap: Zermatt (1650 m) – Schwartzsee (2552 m) – Hirli-nyereg (2888 m) –
Hörnli menedékház (3253 m) – Zermatt (1650 m) (szál­lás: vendégház)
Zermatti szál­lá­sunk­ról (1650 m) ko­rán reg­gel in­du­lunk, hogy egész nap a Mattertall 4000 mé­te­res hegy­csú­csai kö­zött tú­ráz­zunk. Célunk felzarándokolni a világ egyik leghíresebb hegyének, a jellegzetes alakú Matterhorn csúcsára vezető Hörnli-gerinc beszállásához. Ez az az út, amelyen mászva az olasz Carrellel folytatott évtizedes versengés után 1865-ben Edward Whymper elsőként tette lábát a „karvalyfej” csúcsára. Zermatt vá­ro­sát el­hagy­va utunk elő­ször a Zmuttbach-patak men­tén emel­ke­dik, majd el­hagy­va Zumsee ap­ró te­le­pü­lé­sét, elő­ször hűs fe­nyő­er­dők­ben, majd ki­es, ma­gas­hegy­sé­gi tá­ja­kon gyaloglunk to­vább. Egy hos­­szú emel­ke­dőt le­küzd­ve ér­ke­zünk a 2552 m ma­ga­san fek­vő Schwartzsee-hez. A tóhoz felérve mellbe vág min­ket az elénk tá­ru­ló lát­vány: szemünk előtt tor­nyo­sul a Matter­horn ha­tal­mas ke­le­ti fa­la, mely­nek rop­pant mé­re­tű szik­la­pi­ra­mi­sát órá­kon ke­resz­tül le­het cso­dál­ni. Ki­fúj­juk ma­gun­kat az el­ra­ga­dó ten­ger­szem part­ján, majd egy ki­csit fel­jebb tú­rá­zunk, hogy a 2888 m ma­gas Hirli-nyeregből, a tu­ris­ták­tól ki­csit tá­vo­labb fi­gyel­hes­sük meg en­nek a szé­dí­tő ma­gas­he­gyi táj­nak az ap­ró rész­le­te­it. Innen tovább még másfél óra amíg feljutunk a 3253 m magasan épült Hörnli hüttéhez, mely fölött kezdődik a legendás mászóút a Matterhorn csúcsára. Miután kifújtuk magunkat, megkezdjük többórás ereszkedésünket Zermattba. Táv: 19 km, szint: fel: 1640 m, le 1640 m. (∗∗∗∗) Az éjszakát Zermatt egyik vendégházában töltjük.

8. nap: Zermatt (1650 m) – Leisee (2300 m) – Stellisee (2537 m) – Riffelalp (1650 m) –
Zermatt (1650 m) (szál­lás: vendégház)
Mai túránk az Alpok havas csúcsaival határolt Matter-völgybe vezet. Az ösvényünk eleinte gyönyörű fenyőerdőben kanyarog egyre följebb, majd 2200 méteres magasságtól alpesi réteken túrázunk keresztül. Útvonalunk több csodaszép tengerszem mellett halad el, melyek vizében – természetesen csak tiszta idő esetén –, megpillanthatjuk a Matterhornt, a mára Svájc jelképévé vált hegyóriást. Érintjük többek között a Stelli-tavat, melynek környékén kis szerencsével hegyi kristályokra lelhetünk. A körtúra során végig nagyon szép panorámában gyönyörködhetünk, a lábunk alatt terül el Zermatt völgye, melyet olyan csúcsok szegélyeznek, mint a 4505 m magas Weishorn vagy a 4063 méteres Ober Gabelhorn. Túránk utolsó szakaszában érintjük a Gornergrat hegyi vasút Riffelalp nevű állomását, ahol a kényelmesebbek vonatra is szállhatnak. Táv: 15 km, szint: fel 1000 m, le 1000 m. (∗∗∗) Késő délután érkezünk vissza Zermatt idilli, teljesen autómentes kisvárosába, ahol lesz időnk barangolni a belvárosban. Zermatt hangulatát nagyon könnyű azonnal megkedvelni: a több száz éves faházak jól megférnek az újabb, alpesi stílusú épületekkel, elegáns üzletek váltakoznak a túrafelszerelést árúsító szakboltokkal, mellettük csábítóan ínycsiklandozó éttermek hívogatnak. A híres svájci csokit és hegyi sajtot kínáló ajándékboltok felett pedig folyton ott magasodik a Matterhorn, melyet akárhányszor pillantunk meg, mindig lenyűgöző benyomást tesz ránk.

9. nap: Zermatt (1650 m) – Kandersteg (1176 m) – Oeschinensee (1522 m) –
Lauterbrunnen (szál­lás: ifjúsági szálló)
Reggel elhagyjuk zermatti szállásunkat és vonatra szállunk. Svájcban vonatozni az egyik legnagyszerűbb útiélmények közé tartozik, hiszen a meglehetősen költséges vonatjegy mellé páratlan élményt kapunk. A vasútvonalak gyönyörű tájakon vezetnek, nemegyszer számos viadukton és völgyhídon keresztül. Jellemző, hogy amíg mi vonattal 2 óra alatt átkelünk a Berni-Alpok fő vonulata alatt, addig buszunk szinte egész nap kanyarog a hegyi szerpentineken, hogy utólérjen bennünket. Svájc egyik leghosszabb vasúti alagútjának másik oldalán, a havas csúcsokkal körbevett Kandersteg (1176 m) kisvárosába érkezünk, ahonnan egy rövid, de annál látványosabb gyalogtúrára indulunk. Először az Öschi-patakot követjük, majd egy meredekebb kaptató és egy lankás szakasz után érjük el a hatamas Oeschinensee (1522 m) tengerszemet. Itt egy hosszabb pihenőt tartunk, mivel a tó partja remek piknikezőhelyeket kínál. A panoráma sem elhanyagolható, hiszen a tópartról emelkedő csúcsokról csillogó gleccserek nyúlnak a völgy felé. Miután kipihentük magunkat, visszatérünk Kandersteg településére, ahol a buszunk már vár ránk. Táv: 10 km, szint: fel 400 m, le 400 m. (∗∗) A túra után a Berni-Alpok északi oldalára utazunk, ahol a lenyűgöző tájat Svájc híres hegyei, az Eiger (3970 m), a Mönch (4099 m) és a Jungfrau (4158 m) uralják. Buszunkkal a jégkorszaki gleccserek által kivájt Lauterbrunnen-völgybe utazunk, ahol a függőleges sziklafalak tetejéről vízesések zúdulnak alá. Szállásunk a völgy egyik ifjúsági szállójában lesz, ahol egymás után két éjszakát töltünk.

10. nap: Lauter­brun­nen – Wengen (1275 m) – Männlichen (2342 m) – Wengen
(1275 m) – Lauter­brun­nen (795 m) – Trüm­mel­bach-szur­dok (szál­lás: ifjúsági szálló)
Ko­rán reg­gel in­du­lunk, hogy a Lauterbrunnen-völgy me­re­dek szik­la­fa­lá­nak te­te­jéről ve­hes­sük szem­ügy­re a Ber­ni Al­pok le­nyű­gö­ző pa­no­rá­má­ját. A völgy­ből fo­gas­ke­re­kű vas­út­tal ju­tunk fel a szik­la­fal te­te­jén épült Wengen (1275 m) ap­ró fal­vá­ba. A te­le­pü­lés ér­de­kes­sé­ge, hogy au­tó­val nem, csak gya­log vagy he­gyi vas­út­tal le­het meg­kö­ze­lí­te­ni; az au­tó­men­tes­ség ter­mé­sze­te­sen kü­lön­le­ges han­gu­la­tot köl­csö­nöz a te­le­pü­lés­nek. Az ál­lo­más­tól gya­log foly­tat­juk utun­kat, a fa­lu­ból in­du­ló ös­vény elő­ször dús er­dők­ben ka­nya­rog, majd a fü­ves hegy­ol­dal­ban ve­ze­tő me­re­dek szer­pen­ti­nen ér­ke­zünk a 2342 m ma­gas Männlichen csúcs­ra. Fa­kul­ta­tív prog­ram­ként a hegy­csúcs­ra fel­vo­nó­val is fel­jut­ha­tunk. A csúcs­ról fan­tasz­ti­kus lát­ványt nyújt az Eiger-Mönch-Jungfrau „hármas“, il­let­ve a Ber­ni Al­pok ha­vas óri­á­sai. Egy hosszabb pihenőt tartunk a csúcson, hogy kellőképpen kiélvezhessük a látványt, majd a már ismert útvonalon visszaereszkedünk előbb Wengenbe, majd a Lauterbrunnen-völgybe (795 m). Táv: 16 km, szint: fel 1100 m, le 1550 m. (∗∗∗∗) A délután hátralévő részében egy újabb kirándulás során a nagy­sze­rű Trüm­mel­bach-szur­dokhoz utazunk. A Lauter­brun­nen-völgy szám­ta­lan zu­ha­ta­ga kö­zül a leg­hí­re­sebb a Jungfrau glec­­cse­re ál­tal táp­lált Trüm­mel­bach-vízesés, mely év­ez­re­dek alatt váj­ta be ma­gát a szik­lá­ba. Ez­ál­tal egy Eu­ró­­pá­ban egye­dül­ál­ló geo­ló­gi­ai kép­ződ­mény jött lét­re, egy cso­dá­la­tos, bar­lang­sze­rű szur­dok­völgy, me­lyet vé­gig­já­runk. A zeg­zu­gos Trüm­mel­bach-szur­dok­ban 600 m hos­­szú, ki­épí­tett pal­ló-ös­vény hú­zó­dik, me­lyen vé­gig­sé­tál­va meg­cso­dál­hat­juk a ka­nyon 10 víz­esés­ét. (∗) A szállásunk a Lauter­brun­nen-völ­gy ifjúsági szállójában lesz.

11. nap: Lauter­brun­nen – Budapest
Az elő­ző na­pi bú­csú­es­tet va­la­me­lyest ki­pi­hen­ve ko­rán reg­gel in­du­lunk Ma­gyar­or­szág fe­lé. Egész nap uta­zunk és ké­ső es­te ér­ke­zünk Bu­da­pest­re.

A túrák nehézsége

• Sváj­ci utazásunkat tú­rá­zá­si ta­pasz­ta­lat­tal ren­del­ke­ző, spor­tos erőn­lé­tű utasainknak ajánl­juk. A prog­ram­ban sze­re­pel né­hány 4 csil­la­gos tú­ra, amik főként a nagy szint­kü­lönb­sé­gek mi­att kap­ták a vi­szony­lag ne­héz be­so­ro­lást. Az út ne­héz­sé­gét igazából a sorozatterhelés adja, hiszen az utazás minden egyes napja tartalmaz gyalogtúrát, amik egyenként közepes nehézségűek ugyan, de a terhelés a napok folyamán összeadódik.
• Az ös­vé­nyek min­den­hol jól jár­ha­tó­ak. A legtöbb túráról el­mond­ha­tó, hogy azon az út­vo­na­lon jö­vünk le, ahol fel­me­gyünk, te­hát vis­­sza le­het for­dul­ni vagy meg le­het vár­ni a vis­­sza­té­rő csa­pa­tot. A sváj­ci he­gyek ma­gas fo­kú ki­épí­tett­sé­gé­nek kö­szön­he­tő­en, a leg­több eset­ben van le­he­tő­ség a fel­vo­nós vagy fo­gas­ke­re­kű vo­na­tos kön­­nyeb­bí­tés­re. Ez alól szinte csak a harmadik nap tú­rá­ja ki­vé­tel.
• Ös­­sze­fog­lal­va: a tú­rák ha­tal­mas he­gyek kö­zött ve­zet­nek de nem ha­tal­mas he­gyek­re. Ha szok­tál tú­ráz­ni, illetve rendszeresen spor­tolsz, ak­kor tú­rá­ink ne­héz­sé­ge nem je­lent­het gon­dot. Ha rit­káb­ban mo­zogsz, ak­kor cél­sze­rű a tú­ra előtt edze­ni.
• A tú­rá­kat a rossz idő je­len­tő­sen ne­he­zít­he­ti, ezért a meg­fe­le­lő fel­sze­re­lés rend­kí­vül fon­tos.