1. nap: Bu­da­pest – Amszterdam – Lima (szállás: szálloda, ellátás: a repülőn szokásos)
A bu­da­pes­ti Fe­ri­he­gyi re­pü­lő­tér­ről a reggeli órákban me­net­rend­sze­rű re­pü­lő­já­rat­tal elrepülünk Amszterdamba, ahonnan Peru felé folytatjuk utunkat. Az időeltolódásnak köszönhetően még ezen a napon megérkezünk az ország fővárosába, a nyolc­mil­lió la­ko­sú, ha­tal­mas dél-ame­ri­kai met­ro­po­lisz­ba, Li­má­ba.

2. nap: Li­ma – Paracas Nemzeti Park – Paracas – Ballestas-szigetek – Huacachina
(szállás: szálloda, ellátás: reggeli, ebéd)
Elhagyjuk Limát és egy min­den szük­sé­ges esz­köz­zel fel­sze­relt ex­pe­dí­ci­ós te­her­autó­val indulunk útnak. Pár órás utazás után érkezünk a Limától mintegy 200 kilométerre délre fekvő Paracas kicsiny halászfalujába, a Paracas Nemzeti Park központjába. Egy motoros kishajóval indulunk a Ballestas-szigetek felé, ahová fél órás izgalmas tengeri út után érkezünk. Körülbelül egy órán keresztül járjuk hajónkkal lassan a partvidéket, miközben kitűnően megfigyelhetjük az itt élő pingvineket, flamingókat és egy sor más ritka madarat. A sziklákon néha oroszlánfókák sütkéreznek. Érdemes kalapot vagy sapkát viselnünk, mert rengeteg madár repdes a levegőben és vigyáznunk kell, nehogy túl sok „szerencse“ érje fejünket. Ezt követően visszatérünk a szárazföldre, túravezetőnk segítségével elkészítjük első ebédünket, majd expedíciós teherautónkkal a közeli Huacachina oázisába utazunk. Huacachina egy fantasztikus természeti környezetben fekvő, gyönyörű üdülőfalu. A homokdűnék, pálmafák, egy szép tó és remek épületek díszletében elhelyezkedő kisváros egy valódi oázis. A tó vize erősen kénes, ezért nyaranta sok perui jön Huacachina városkába kúrálni magát. Délután felmászhatunk egy közeli dűnére, aki azonban ennél kalandvágyóbb, az kipróbálhatja a homokfutózás (buggy) izgalmait. Szállásunk egy egyszerű szállodában lesz, ahol egy éjszakát töltünk.

3. nap: Huacachina – Nazca (szállás: sá­tor, ellátás: reggeli, ebéd, vacsora)
A reggelit követően Nazca városába utazunk, melynek leg­főbb lát­ni­va­ló­ját a hí­res Nazca-vonalak je­len­tik. A „vonalak“ – ki ne hal­lott vol­na ró­luk –, kü­lön­bö­ző ala­ko­kat for­má­ló áb­rák a si­va­tag­ban, ami­ket leg­in­kább a ma­gas­ból, egy kis­re­pü­lő­gép­ből cso­dál­ha­tunk meg. Má­ig ho­mály fe­di az áb­rák ké­szí­té­sé­nek mód­sze­rét és iga­zi okát. Az egyik leg­na­gyobb tit­kot az je­len­ti, hogy ho­gyan ke­rül­tek ezek a sok­szor több ki­lo­mé­ter nagy­sá­gú alak­za­tok a si­va­tag szik­lá­i­ba, hi­szen az áb­rák ha­tal­mas mé­re­tei mi­att a fel­szín­ről le­he­tet­len egy­szer­re átlát­ni eze­ket. Ne­künk is a ma­gas­ba kell emel­ked­nünk, hogy lát­has­suk a leg­ér­de­ke­sebb áb­rá­kat for­má­ló vo­na­la­kat. A tör­té­né­szek sze­rint a nazcai kul­tú­ra az i.e. 200-tól egé­szen i.sz. 600-ig ké­szí­tet­te ti­tok­za­tos áb­rá­it, me­lyek – egy le­het­sé­ges ma­gya­rá­zat sze­rint – csil­la­gá­sza­ti nap­tárt al­kot­tak. Ma­gya­rá­zat per­sze több is van, sok könyv­ben ol­vas­ha­tunk földönkívülieknek szó­ló üze­ne­tek­ről is. 4-5 főt be­fo­ga­dó kis­re­pü­lő­gé­pek­kel fel­vált­va re­pü­lünk a ma­gas­ba, ami – már a gé­pek mé­re­té­ből adó­dó­an is – nagy ka­land. Át­él­het­jük a re­pü­lés iga­zi él­mé­nyét úgy, ahogyan nagy utas­szál­lí­tó gé­pek­kel so­ha nem te­het­jük. Az éjszakát Nazca városában töltjük.

4. nap: Nazca – Chauchilla – Puerto Inca (szállás: sá­tor, ellátás: reggeli, ebéd, vacsora)
Nazca városából reggel indulunk tovább, és a Panamericana országúton nemsokára Chauchilla pre-inka temetőjéhez érkezünk, mely a legrégebbi ilyen jellegű látnivaló Peruban. A te­me­tő­ben né­hány sír nyi­tott, így lát­ha­tó­ak az i.sz. 900-1300 köz­ti idő­szak­ból va­ló in­ka cson­tok, ko­po­nyák, mú­mi­ák, cse­rép- és ru­ha­da­rab­ok. Az ok, ami­ért év­szá­zad­okon ke­resz­tül épen ma­rad­tak ezek a ma­rad­vá­nyok, a si­va­ta­gi szá­raz­ság. Ezt kö­ve­tő­en Puerto Inca rom­ja­i­hoz uta­zunk, mely az in­kák ide­jé­ben Cuzco tengeri ki­kö­tő­je­ként mű­kö­dött. Kis sze­ren­csé­vel meg­kö­ve­se­dett kagy­ló­kat vagy akár kro­ko­dil­fo­ga­kat is ta­lál­ha­tunk a ho­mok­ban. Délután rövid túrára indulunk a Csendes-óceán sziklaszirtekkel és romantikus öblökkel szabdalt partján, azokon az ösvényeken, amiken hajdanán az inkák is közlekedtek. Elsétálunk a hajdani kikötő partján álló inka település romjaihoz, megnézzük az egykori házak, éléskamrák maradványait és az „Inka székére” felkapaszkodva csodáljuk meg a lenyűgöző tájat. (*) Sátrainkat a Csendes-óceán partján állítjuk fel.

5. nap: Puerto Inca – Arequipa (szállás: szálloda, ellátás: reggeli, ebéd)
Mi­vel vi­szony­lag na­gy tá­vol­sá­got kell le­küz­de­nünk, ezért na­punk na­gyob­bik ré­sze uta­zás­sal te­lik. A dél­utá­ni órák­ban ér­ke­zünk Pe­ru egyik leg­iz­gal­ma­sabb és leg­va­dabb tá­já­ra. Ez a hó­föd­te vul­ká­nok, ter­mál­for­rá­sok és ma­ga­san fek­vő si­va­ta­gok vi­lá­ga, egye­dül­ál­ló, ab­szo­lút kü­lön­le­ges és tel­je­sen egye­di tá­ja a Föld­nek. Arequipa 700.000 lakosával Pe­ru má­so­dik leg­na­gyobb vá­ro­sa, és az or­szág leg­szebb fek­vé­sű települése is egyben. A város egy gyö­nyö­rű völgy­ben fek­szik, köz­vet­le­nül mel­let­te pedig Pe­ru leg­szebb vul­kán­jai emel­ked­nek: El Misti (5822 m), Chachani (6075 m), Pichu-Pichu (5669 m). Mind kö­zül az El Misti a leg­szebb, tö­ké­le­tes kú­pos és hó­föd­te vul­ká­ni for­má­já­val. Szál­lá­sunk egy ven­dég­sze­re­tő csa­lád kel­le­mes szál­lo­dá­já­ban lesz, ahol egymás után két éjszakát töltünk.

6. nap: Arequipa (szállás: szál­lo­da, ellátás: reggeli)
A 2325 m ma­ga­san a ten­ger­szint fe­lett fek­vő Arequipa vá­ro­sa a Nyu­ga­ti-An­dok ma­gas­he­gyi kő­si­va­ta­gi tá­ja­in fek­szik. So­kan hív­ják „Fe­hér Városnak“ is, mert leg­több há­za azok­ból a vi­lá­gos vul­ká­ni kö­vek­ből épült, me­lyek a vá­rost öve­ző tűz­há­nyók lá­ba­i­nál kor­lát­lan men­­nyi­ség­ben állnak ren­del­ke­zés­re. A gyö­nyö­rű Arequipa ter­mé­sze­te­sen sze­re­pel az Unesco Vi­lág­örök­sé­gek lis­tá­ján is. A vá­ros­ban na­gyon sok a lát­ni­va­ló, az épü­le­tek, temp­lo­mok több­sé­ge még a spa­nyol gyar­ma­ti idők­ből szár­ma­zik. Vá­ros­né­zé­sün­ket az ele­gáns Plaza de Armas té­ren kezd­jük. Pál­ma­fák, ker­tek, szö­kő­ku­tak, han­gu­la­tos ét­ter­mek, ér­de­kes aján­dék­üz­le­tek és a vá­ros hí­res ka­ted­rá­li­sa – csak né­hány Arequipa fő­te­ré­nek lát­ni­va­ló­i­ból. Min­den­kép­pen ér­de­mes fel­ke­res­nünk a Santa Catalina ko­los­tort, mely el­nyer­te a „Pe­ru leg­szebb gyar­ma­ti épülete“ dí­jat. 1995 szep­tem­be­ré­ben 6380 m ma­ga­san ta­lál­tak rá Juanitára, az „in­ka hercegnőre“, aki ak­kor már 500 éve jég­be fagy­va vár­ta ki­sza­ba­dí­tó­it. Az ak­ko­ri­ban óri­á­si tu­do­má­nyos szen­zá­ci­ót kel­tő, a fagy mi­att ki­tű­nő ál­la­pot­ban fenn­ma­radt és mu­mi­fi­ká­ló­dott em­be­ri ma­rad­ványt a Santuarios Andinos mú­ze­um­ban lát­hat­juk. Nem sza­bad el­fe­led­kez­nünk Arequipa pi­a­cá­ról, szám­ta­lan temp­lo­má­ról és gyar­ma­ti épü­le­tei­ről sem, me­lyek mind hoz­zá­já­rul­nak a vá­ros egye­di és ös­­sze­té­veszt­he­tet­len ar­cá­hoz.

7. nap: Arequipa – Salinas Nemzeti Park – Colca-kanyon – Chivay
(szállás: szálloda, ellátás: reggeli, ebéd)
Reggel a világ legmélyebb kanyonjának otthont adó Salinas Nemzeti Parkba utazunk, ahol az óriási méretű andoki kondorkeselyűk élnek. A délelőttünket jórészt utazással töltjük, miközben rendkívül látványos tájakat érintünk. Elhaladunk a 6075 m magas Chanchani vulkán mellett, alpakák, lámák és vikunyák legelésző csapatai között utazunk, majd felkapaszkodunk a 4800 m magas Vizcachani kilátópontba, ahonnan egyszerre 6 csodás tűzhányót pillanthatunk meg. Gyönyörű tájakon folytatjuk utazásunkat az egyes helyeken 3500 m mély Colca-kanyon vidékén, ahol utunk talán legszebb panorámája vár ránk. Pre-inka teraszok óriási amfiteátriumai, hegyoldalban legelésző állatok, és Dél-Amerika legaktívabb vulkánja, a füstölgő Sabayncay látványa kíséri utazásunkat. Természetesen útközben több kilátópontból is megcsodálhatjuk a gigantikus kanyont, és remek kézműves termékeket vásárolhatunk a helyiektől. Úticélunk a Cruz de Condor kilátópont, ahol a felszálló légáramlatokat kihasználva emelkednek magasba a Colca-kanyon híres kondorkeselyűi. Rövid túrára indulunk a kanyon szélén futó ösvényen, ahol leírhatatlan a kilátás. Alattunk 1200 m mélyen hömpölyög a folyó, míg szemben a 3200 m magas Mismi vulkánt láthatjuk. Táv: 3 km, szint: fel 50 m, le 50 m. (*) Ezt követően a La Cerela hőforráshoz utazunk, melynek vizében akár meg is fürödhetünk. Szállásunk a Colca-kanyon központjának számító Chivay kisvárosában, egy egyszerű szállodában lesz.

8. nap: Chivay – Sillustani tornyok – Puno (szállás: szálloda, ellátás: reggeli ebéd)
Folytatjuk overland utazásunkat; mai célunk nem kevesebb, mint hogy átkeljünk az Andok 5-6000 méteres hegyláncain. Gyönyörű tavak mellett utazunk a végeláthatatlan andesi felföldön, miközben kitűnően megfigyelhetjük a vidék állatvilágát. Ebédünket az egyik legszebb lagúna partján fogyasztjuk el, majd rövid sétára indulunk, mely során – ha szerencsénk van –, egészen közelről láthatunk flamingókat. Délután az Umayu-tóhoz utazunk, hogy megnézzük a 15. századból származó Sillustani tornyokat, amik az inkák temetkezési rituáléiban játszottak szerepet. Az esti órákban érkezünk az Andok keleti lábánál meghúzódó Puno városába, amely a híres Titicaca-tó partján fekszik. Szállásunk egyszerű szállodában lesz, ahol egy éjszakát töltünk.

9. nap: Puno – Titicaca-tó – Uros sziget – Amantani sziget
(szállás: családoknál, el­lá­tás: reggeli, ebéd, vacsora)
Dél-Ame­ri­ka egyik leg­hí­re­sebb és leg­egye­dül­ál­lóbb tá­ja­in járunk. A ha­tal­mas Titicaca-tó (vagy in­kább bel­ten­ger) a vi­lág leg­ma­ga­sab­ban (3856 m) fek­vő ha­józ­ha­tó ta­va. Te­rü­le­te mint­egy 8000 km2 és fel­szí­nén hú­zó­dik a pe­rui-bo­lí­vi­ai ha­tár. A tó gyö­nyö­rű lát­ványt nyújt: hát­tér­ben ha­vas és na­gyon ma­gas hegy­vo­nu­lat­ok, elő­tér­ben a tó misz­ti­kus és nyu­godt víz­tük­re. A Tit­i­ca­ca-tó part­ján és a szi­ge­te­ken a Pe­ru leg­ősibb né­pe­i­hez tar­to­zó kecsua és aymara in­di­á­nok él­nek. Ezek a nép­cso­port­ok az in­ká­kat ezer év­vel meg­előz­ve te­le­ped­tek meg ezen a fen­sé­ges tá­jon. Uta­zá­sunk egyik leg­na­gyobb ka­land­ja kez­dő­dik ma reg­gel. Puno ki­kö­tő­jé­be uta­zunk, ahol egy ha­jó­val a Tit­i­ca­ca-tó hí­res „úszó szigetei” fe­lé foly­tat­juk utun­kat. Az uros in­di­á­nok ál­tal nád­ból épí­tett szi­ge­tek mes­ter­sé­ge­sek, és az itt élők ott­hona­ként szolgálnak. Mi­u­tán meg­lá­to­gat­tuk az Uros-szigeteket, az in­di­á­no­kat és kü­lö­nös fal­va­i­kat, az Amantani-sziget lesz a cé­lunk. Ez a szi­get sok­kal ke­vés­bé lá­to­ga­tott, mint az Uros-szigetek, épp ezért au­ten­ti­ku­sab­ban ma­rad­tak fent az ősi szo­ká­sok és itt mint­ha min­den sok­kal bé­ké­sebb volna. Csoportunk tagjai különböző indián családok vendégszeretetét élvezik majd, akik csak spanyolul vagy a saját indián nyelvükön beszélnek. Délután felsétálunk a sziget egyik legmagasabb pontján elhelyezkedő Hold templomhoz, hogy innen csodáljuk meg a Titicaca-tó víztükrén tükröződő naplementét. Táv: 3 km, szint fel: 200 m, le: 200 m (**).

10. nap: Amantani-sziget – Taquile-sziget – Puno (szállás: szál­lo­da, ellátás: reg­ge­li)
Dél­előtt áthajózunk az Amantani-szigetről a Taquile-szigetre, ahol az indiánok egy egészen más népcsoportja él. Sétálunk itt egy nagyot (*), majd visszatérünk Puno városába, ahol a dél­utánt sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben tölt­het­jük. Az üz­letek­ben al­pa­kák és lá­mák sző­ré­ből ké­szült, ki­tű­nő mi­nő­sé­gű ru­há­kat és más aján­dék­tár­gya­kat vá­sá­rol­ha­tunk. Ér­de­mes meg­néz­nünk az 1757-ben épült ba­rokk ka­ted­rá­list, majd sé­tálhatunk egyet a for­gal­mas és nyüzs­gő bel­vá­ro­s­ban. Puno egyik egyszerű szállodájában egy éjszakát töltünk.

11. nap: Puno – Cuzco (szállás: szál­lo­da, ellátás: reggeli, ebéd)
Elhagyjuk Puno városát és észak felé, az Andok zöldellő folyómedrei, havas hegycsúcsai és mély völgyei felé utazunk. Járművünkkel átkelünk egy 4320 méter magas hágón, majd a késő délutáni órákban érkezünk meg Cuzcóba, a kecsua indiánok lakta városba, mely a híres Szent-völgy, az Inka-ösvény és a Machu Picchu bejáratánál fekszik. Cuzco régen az inkák fővárosa volt, ma a turisták első számú perui célpontja. Rengeteg program és látnivaló várja itt a látogatókat. Cuzco egyik szállodájában egymás után két éjszakát töltünk.

12. nap: Cuzco (szállás: szál­lo­da, ellátás: reggeli)
Az egész napunkat Cuzcóban töltjük. A 3326 m magasan fekvő, háromszázezres város Peru első számú idegenforgalmi célpontja. Nagyon sokan jönnek ide a világ minden tájáról, hogy bepillantást nyerjenek az inkák történelmébe. Cuzcót (melynek jelentése: a világ köldöke) i.sz. 1100-ban az inkák alapították. A szűkebb belvárosban ennek ellenére a leg­több épü­let a spa­nyol gyar­ma­ti idő­ket idé­zi, azonban a környéken nagyon sok inka emlék található. A Plaza de Armas fő­té­ren ta­lál­juk a hí­res ka­ted­rá­list, me­lyet 1559-ben kezd­tek el épí­te­ni. Cuzcóban nagyon sok szép temp­lom­ot, ko­lo­ni­á­lis épü­letet láthatunk és szám­ta­lan üz­let­ben vá­lo­gat­ha­tunk a sok szí­nes he­lyi kecsua in­di­án nép­vi­se­let kö­zül. Min­den­kép­pen ér­de­mes meg­lá­to­gat­nunk a Preco­lum­­­bián Mú­ze­u­mot is.

13. nap: Cuzco – Urubamba-völgy – Pisac (szállás: panzió, ellátás: reggeli, ebéd)
Reggel elhagyjuk Cuzcót és a híres Urubamba-völgy felé indulunk, mely a túrázók álmát jelentő Inka-ösvény kiindulópontja. Napunk első részében azonban még Cuzco környékének inka emlékeit járjuk végig. Első állomásunk a város felé emelt Saqusawaman épületkomplexumának romjai. Ezután megnézzünk Quenco áldozati helyét, majd a Puka Pukara, azaz a Vörös Erőd következik, ahonnan belátni az egész környéket. Végül pedig a Tambo Machay nevű pihenőhelyet keressük fel, ahol kultikus forrásokat láthatunk. Rövid utazás után hegyi falvakon és eukaliptusz erdőkön keresztül érkezünk meg az Urumabba-völgy bejáratához. Felkeressük Pisac főterén az egyik legnagyobb kézműves piacot, ahol megebédelünk. Délután pedig körbejárjuk a közeli hegyen található inka kori emlékeket (*). Az éjszakát az Urubamba-völgy egyik panziójában töltjük.

14. nap: Pisac – Moray – Maras – Ollantaytambo (szállás: szálloda, ellátás: reggeli, ebéd)
Folytatjuk utazásunk a Szent-völgynek is nevezett Urubamba-völgyben, melynek természeti képe hihetetlenül változatos. Hófödte hegycsúcsok, kopár hegyek, földművelés alá fogott teraszok, színes cseréptetős indián falvak, a vad Urubamba folyó és a semmihez sem fogható magasztos hangulat... Ezen a napon több érdekes látnivalót is felkeresünk, melyek közül az első Moray különleges, kör alakú teraszai, amiket az inkák mezőgazdasági laboratóriumként használtak. Ezt követően Maras többszáz sólepárló medencéjéhez kirándulunk (*), majd Ollantaytambo kicsiny településén egy érdekes inka lépcsős erődöt nézünk meg. Szinte időutazásban lehet részünk Ollantaytambo régi épüleinek maradványai közt sétálva, mely többek közt arról híres, hogy itt a harcok folyamán a gyarmatosító spanyolokon az inkák kerekedtek felül. Szállásunk egyszerű szállodában lesz, ahol egy éjszakát töltünk.

15. nap: Ollantaytambo – Chilka (2600 m) – In­ka-ös­vény: Huayllabamba (2743 m) –
Llulluchapampa (3968 m) (szállás: sá­tor, el­lá­tás: reggeli, ebéd, vacsora)
Meg­kezd­jük gya­log­tú­rán­kat az In­ka-ös­vé­nyen, mely Dél-Ame­ri­ka leg­is­mer­tebb és leg­nép­sze­rűbb gya­log­tú­ra út­vo­na­la. A lát­vány nagyszerű: hó­föd­te hegy­csúcs­ok, bu­ja köd­er­dők és misz­ti­kus ro­mok. Ez a ba­kan­csos tu­ris­ták iga­zi mekkája. Machu Picchu ősi vá­ro­sa egy mi­ti­kus, el­ve­szett vi­lág jel­ké­pe az egész vi­lág szá­má­ra. Az In­ka-ös­vé­nyen va­ló tú­ra pe­dig a leg­mél­tóbb mód­ja, hogy el­jus­sunk a vi­lág­nak er­re a kü­lön­le­ges pont­já­ra. A tú­ra 2600 m ma­ga­san kez­dő­dik Chilka te­le­pü­lé­s után. A Rio Cusichaca fo­lyó mel­lett tú­rá­zunk las­san emel­ked­ve, közben az 5750 méteres Veronika csúcsban gyönyörködhetünk. A tú­ra el­ső nap­ja ki­tű­nő be­ve­ze­tés és rá­han­go­ló­dás az Ös­vény­re, hiszen már ekkor több inka rom mellett is elhaladunk. A késő délutáni órák­ban ér­ke­zünk a Llulluchapampa nevű tá­bo­runk­ba, mely 3968 m magasan fekszik. Táv: 14 km, szint: fel 1370 m, me­net­idő: 8-9 óra. (∗∗∗∗) Szállásaink a teherhordóink által előre felállított sátrakban lesznek, a vacsorát már kecsua szakácsunk készíti.

16. nap: In­ka-ös­vény: Llulluchapampa (3968 m) – Warmiwanusqa-hágó (4198 m) –
Runku Raqay (3998 m) – Phuyupatamarca (3700 m)
(szállás: sá­tor, el­lá­tás: reggeli, ebéd, vacsora)
Reg­gel in­du­lunk to­vább gya­log a 3968 m ma­ga­san fek­vő tá­bo­runk­ból. Dél­előtt tú­ránk el­ső és leg­na­gyobb meg­pró­bál­ta­tá­sa elé né­zünk, ugyan­is át kell kel­nünk a 4198 m ma­gas Warmiwanusqa-hágón. Ez te­kin­té­lyes ma­gas­ság ugyan, de gya­kor­lott tú­rá­zók­nak nem je­lent­het gon­dot. A fá­radt­sá­gért a fan­tasz­ti­kus táj min­den­kit tö­ké­le­te­sen kár­pó­tol. A há­gó­ról kö­rül­be­lül egy óra alatt eresz­ke­dünk le 3600 mé­ter­re, a Rio Pacamayo az­az a Nap­fel­kel­te fo­lyó völ­gyé­be. In­nen megint fel­fe­lé visz ös­vé­nyünk, és ha­ma­ro­san Runku Raqay in­ka rom­ja­i­hoz ér­ke­zünk. Majd két kis tó mel­lett el­ha­lad­va ér­jük el mai tú­ránk má­so­dik há­gó­ját (Runku Raqay, 3998 m). Ha tisz­ta az idő, ak­kor jól lát­hat­juk in­nen a hó­föd­te Cordillera Vilcabamba vo­nu­la­ta­it, s ki­tű­nő­en rá­lát­ha­tunk a 6246 m ma­gas Pumasillo csúcs­ra is. A há­gó má­sik ol­da­lán a lát­vá­nyos Sayaq Mar­ka („El­ér­he­tet­len város”, 3728 m) ma­rad­vá­nya­i­hoz ér­ke­zünk. Ezt kö­ve­tő­en az in­kák ál­tal ki­tű­nő­en ki­kö­ve­zett ös­vé­nyen to­vább­tú­ráz­va a köd­er­dők bu­ja ren­ge­te­gé­ben gyö­nyör­köd­he­tünk, majd egy alag­út­hoz ér­ke­zünk. Tú­ránk a mai nap har­ma­dik há­gó­ján, Phuyupatamarca ter­mé­sze­tes te­ra­szán ér vé­get, ahon­nan le­nyű­gö­ző kör­pa­no­rá­ma nyí­lik a tá­bor­he­lyün­ket kö­rül­öle­lő, ha­vas hegy­vo­nu­lat­ok­ra. Töb­bek kö­zött meg­cso­dál­hat­juk a 6272 mé­te­res Salkantay és az 5700 mé­te­res Umantay csú­cso­kat. A tá­bor­hely alatt meg­bú­jó egy­ko­ri te­le­pü­lés rom­jai még misz­ti­ku­sab­bá va­rá­zsol­ják a tá­jat. Szál­lá­sunk ezen a cso­dá­la­tos he­lyen lesz 3700 mé­ter ma­gas­ság­ban. Táv: 18 km, szint: fel 600 m, le 900 m, me­net­idő: 8 óra. (∗∗∗∗) Az éjszakát sátrakban töltjük.

17. nap: In­ka-ös­vény: Phuyupatamarca (3700 m) – Winay Wayna (2500 m) –
Intipunku (Nap-kapu) (2750 m) – Machu Picchu (2460 m) – Aguas Calientes
(szállás: sá­tor, el­lá­tás: reggeli, ebéd, vacsora)
Phuyupatamarca fen­sé­ges tá­bor­hely­ét hát­ra­hagy­va le­fe­lé in­du­lunk egy me­re­dek, lép­csős út­vo­na­lon. Ebéd­idő­ben ér­ke­zünk Winay Wayna egé­szen egye­dül­ál­ló épí­té­sze­ti re­mek­mű­vé­hez. A te­le­pü­lés ugyan­is egy re­pü­lő ma­dár alak­ját idé­zi, ha ma­gas­ból, moz­gás köz­ben szem­lél­jük. A ro­mok hát­te­ré­ben pe­dig a San Fran­cis­co 5250 méteres havas csúcsa tör magasba. Innen már csak egy rövid séta választ el minket az inkák szent városának bejáratától, a Nap-kaputól. A lemenő nap fényében léphetjük át a szent kaput, s pillanthatjuk meg Machu Picchu misztikus városát. A vi­lág egyik leg­szebb és leg­hí­re­sebb pa­no­rá­má­ja fo­gad itt min­ket. Machu Picchu ma már sok­kal töb­bet je­lent egy ősi in­ka vá­ros rom­ja­i­nál. Dél-Ame­ri­ka és min­den­faj­ta eg­zo­ti­kus uta­zás jel­ké­pe, ősi kul­tú­rák köz­ve­tí­tő­je és ré­gi tit­kok hor­do­zó­ja. Egyes elméletek szerint, ebben a városban csak az inkák kiválasztottjai, papok vagy nagy tiszteletben tartott emberek éltek. Leereszkedünk az Urubamba folyó völgyébe, ahol a teherhordóink által felállított sátraink várnak. Táv: 13 km, szint: fel 250 m, le 1500 m, menetidő: 5-6 óra (∗∗∗∗)

18. nap: Machu Picchu – Cuzco (szállás: szál­lo­da, ellátás: reg­ge­li)
Haj­nal­ban egy me­net­rend­sze­rű bus­­szal kö­ze­lít­jük meg Machu Picchu szent vá­ro­sát, és egé­szen a ko­ra dél­utá­ni órá­kig ott is ma­ra­dunk. Így lesz ele­gen­dő időnk ar­ra, hogy be­jár­juk min­den zu­gát és kel­lő­kép­pen át­ve­gyük az ősi romváros han­gu­la­tát. Egyé­ni­leg, sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben sé­tál­gat­ha­tunk az ut­cá­kon, te­re­ken és be­néz­he­tünk egy-két ház­ba is. Dél­után vo­nat­ra szál­lunk, mely­nek se­gít­sé­gé­vel az Urubamba fo­lyó völ­gyén ke­resz­tül Cuzcóba uta­zunk. El­fog­lal­juk szál­lá­sun­kat egy egy­sze­rű szál­lo­dá­ban, ahol a következő éj­sza­kákat töl­tünk.

19. nap: Cuzco (szállás: szál­lo­da, ellátás: reggeli)
Ezt a napot Cuzco városában töltjük, ahonnan indulva különböző fakultatív kirándulások keretében további inka romokat kereshetünk fel, de akár egy raftingtúrán is részt vehetünk a vad Urubamba folyón. Kitűnő alkalom kínálkozik arra is, hogy a városban kóborolva kipihenjük az Inka-ösvény fáradalmait és kedvünkre vásárolgassunk perui ajándékokat és emléktárgyakat.

20. nap: Cuzco – Lima – utazás Európa felé (éjszaka a repülőn, ellátás: a repülőn szokásos)
A kora délutáni órák­ban in­dul gé­pünk Cuzco re­pü­lő­te­ré­ről. Elő­ször Li­má­ba re­pü­lünk, majd on­nan Eu­ró­pa fe­lé indulunk. Az éj­sza­kát a re­pü­lőn tölt­jük.

21. nap: Amszterdam – Budapest (el­lá­tás: a repülőn szokásos)
Amszterdami átszállás után repülünk a budapesti Ferihegyi repülőtérre. Délután érkezünk Budapestre.


Al­ter­na­tív prog­ram az Inka-ösvény helyett: Amazónia
Azok számára akik nem kívánnak részt venni az Inka-ösvény gyalogtúrán, vagy nem jutott számukra engedély, egy különleges dzsungelprogramot szervezünk Amazónia esőerdejébe. A dzsungel-túrán résztvevők programja a 14. napig, illetve a 17. naptól megegyezik az eredeti útvonallal. Azok számára, akik a dzsungel programon részt vesznek, nem tudunk magyar nyelvű túravezetést biztosítani. A csoportot egy angol anyanyelvű partnerünk kíséri.

A dzsungel-program ára: 85.000 Ft, mely a részvételi költség hátralékával együtt fizetendő. Az összeg tartalmazza a belföldi repülést Cuzcóból Puerto Maldonado kisvárosába, a szállást és étkezést a program szerint, az oda-vissza vonatjegyet Cuzco és Aquas Calientes között, valamint a belépőjegyet Machu Picchu területére. Az ár nem tartalmazza az italok árát, a további étkezést és a személyes kiadásokat.

15. nap: Cuzco – Puerto Maldonado – Tampopata Nemzeti Park
(szállás: lodge, el­lá­tás: reggeli, vacsora)
Reggel egy belföldi repülőjárattal Cuzcóból Puerto Maldonado kisvárosába repülünk, mely mélyen Amazóniában, a Madre de Dios dzsungelében található. Különleges ez a hely, hiszen a nagy amazóniai folyók itt összefutva egyedülálló mikrokozmoszt hoznak létre. Itt már igazi trópusi az időjárás; a forróságot a gyakran és hirtelen lezúduló, heves záporok enyhítik csak kissé. Némi utazás után motoros kenukba szállunk és a Tampopata Nemzeti Parkban található Exploler Inn Lodge-hoz utazunk. Itt lesz a szállásunk és dzsungeltúráink kiindulópontja. Sötétedés után bevetjük magunkat a dzsungel mélyére, ahol a sűrű növényzetbe vágott keskeny ösvényeken haladunk, miközben az esőerdő ismeretlen hangjai kísérnek minket. Táv: 3 km, szint: fel 50 m, le 50 m. (*) Az éjszakát egyszerűen berendezett lodge-okban, azaz bungalókban töltjük.

16. nap: Tampopata Nemzeti Park (szállás: lodge, el­lá­tás: reggeli, ebéd, vacsora)
Kora reggel vidra-lesre indulunk a Cocococha-tóhoz. A vidrákon kívül természetesen még egy sor más érdekességet is láthatunk, hiszen hihetetlenül változatos errefelé a növény- és állatvilág. Láthatunk úgynevezett sétáló fákat, gumifákat, sokféle pálmát, látványos pillangókat, madarakat és majmokat. A Cocococha-tó partján elhelyezkedünk leshelyünkön, ahonnan remekül megfigyelhetjük az itt élő vidrákat. Ezt követően kenukba szállunk és evezős túrára indulunk a tó víztükrén. Ebéd után egy helyi közösség vendégei leszünk, akik kakaóbabot, banánt és chilipaprikát termesztenek. Késő délután elsétálunk egy kilátópontig, ahol megcsodálhatjuk a lemenő nap fényében fürdőző őserdőt.

17. nap: Tampopata Nemzeti Park – Puerto Maldonado – Cuzco – Aquas Calientes
(szállás: sátor, el­lá­tás: reggeli)
A reggeli után Puerto Maldonado repülőterére utazunk, ahonnan egy kisrepülőgéppel térünk vissza Cuzcóba. Délután vonatra szállunk és az Urubamba-völgybe utazunk. Este érkezünk a Machu Picchu lábánál fekvő táborunkba, Aquas Calientesbe, ahol összetalálkozunk csoportunk többi tagjával, hogy másnap együtt járjuk be a misztikus romvárost.

A gyalogtúrák nehézsége

• Az In­ka-ös­vény vé­gig­já­rá­sa spor­tos erőn­lé­tet és tú­rá­zá­si ta­pasz­ta­la­tot igé­nyel. Egy-egy napi túra még nem volna túlságosan nehéz, de a so­ro­zat­ter­he­lés mi­att az egymás utáni túranapokat nehezebbnek érezhetjük, mintha csak egy-egy nap túráznánk. Ennek ellenére az Inka Ösvény végigjárása nem kí­ván különleges erőn­lé­tet. Aki szo­kott rend­sze­re­sen, hétvégente tú­ráz­ni vagy spor­tol­ni, az tel­je­sít­he­ti. Fon­tos in­for­má­ció azon­ban, hogy a túra során nincs visszafordulási lehetőség, mivel a kiindulási pontunk nem egyezik meg az érkezési ponttal.
• A távolságok és szintemelkedések mellett a nagy tengerszint feletti magasság okozhat nehézséget. 3000 m felett a ritkább levegő miatt érezhetően csökken a fizikai teljesítőképeszségünk. A megfelelő akklimatizáció miatt a szervezetünk számára fontos a túra előtt Cuzcóban eltöltött idő.
• Az Inka-ösvény gyalogtúrát teljes egészében helyi partnerünk szervezi kecsua indiánok bevonásával. A teherhordóink abban könnyítik meg helyzetünket, hogy felszerelésünk egy részét (5 kg) viszik. Nekünk csak a napi túrákon során szükséges felszerelésünket kell magunknak vinni egy kis vagy közepes hátizsákban. Esőkabátnak, meleg ruhának és víznek kell mindenképp nálunk lenni, míg a teherhordókra bízhatjuk a hálózsákunkat és a váltás ruhánkat. Induláskor kapunk egy vízhatlan zsákot, amibe bepakolhatunk. A partnereink biztosítanak számunkra sátrakat, étkezősátrat, kemping-asztalokat és székeket, valamint napi háromszori étkezést.
• Az éb­resz­tő általában nap­fel­kel­te előtt van, majd nem sok­kal utá­na meg­reg­ge­lizünk. A te­her­hor­dó­ink ös­­sze­pa­kol­ják a sát­ra­kat és el­in­dul­nak a kö­vet­ke­ző szál­lá­sunk fe­lé; mi követjük őket. A dél­előtt tú­rá­zás­sal te­lik, majd dél körül oda­érünk te­her­hor­dó­ink azon csa­pa­tá­hoz, akik az ebé­det ké­szí­tik szá­munk­ra. Dél­után is­mét túrázás vár ránk. Vacsora előtt érkezünk a táborhelyünkre, ahol már várnak minket előre felállított sátraink.