1. nap: Bu­da­pest – Gar­da-tó – Riva del Garda (szál­lás: apartman)
Ko­rán reg­gel in­du­lunk Bu­da­pest­ről, majd Auszt­ri­án át­utaz­va es­te ér­ke­zünk az olasz­or­szág­i Gar­da-tó part­já­ra. A Gar­da Olasz­or­szág leg­na­gyobb ta­va, az Al­pok és a Pó-al­föld ta­lál­ko­zá­sá­nál he­lyez­ke­dik el; te­rü­le­te 370 km2, 51 km hos­­szú és leg­na­gyobb mély­sé­ge 364 m. Az észa­ki he­gyek­ből ki­tar­tó­an és gyak­ran fú­jó Tramontana ne­vű szél­nek kö­szön­he­tő­en a Gar­da-tó ma­nap­ság Eu­ró­pa egyik leg­fel­ka­pot­tabb szörf­pa­ra­di­cso­ma, de az Alpok közeli vonulatai a hegyi kerékpárosokat és a sziklamászókat is messzeföldről vonzzák. Aki pihenést keres, az is megtalálja számítását, hiszen a tavat övező kisvárosokban és a tóparton azonnal tetten érhető az olasz dolce vita. A Garda-tó vidéke ideális azok számára, akik izgalmas aktív kirándulásokat keresnek, de a nap végén szívesen pihennek meg egy tipikus olasz pizzériában vagy fagylaltozónál. Szál­lá­sunk a tó észa­ki part­ján, Riva del Gar­da vá­ro­sá­ban ta­lál­ha­tó, mely ide­á­lis hely a hegyekbe induló túrák számára, a közeli tóparton pedig adott a lehetőség a fürdésre, napozásra. A tó hőmérséklete azonban nem éri el például az Adria júliusi vízhőmérsékletét. Ezek­ben az apart­ma­nok­ban tölt­jük uta­zá­sunk ös­­szes, az­az mind a ki­lenc éj­sza­ká­ját.

2. nap: Arco – Riva del Garda (szál­lás: apartman)
Minden reggel választhatunk – így ezen a reggelen is –, hogy napunkat nyaralással, pihenéssel töltjük a Garda-tó partján vagy az irodánk által szervezett programokon veszünk részt. Kora délelőtt a szomszédos Arco városába látogatunk, mely a szik­la­má­szók kö­ré­ben nagy hír­név­nek ör­vend; Arco ugyan­is az Al­pok egyik leg­na­gyobb má­szópa­ra­di­cso­ma. A vá­ros­ka a Sar­ca fo­lyó part­ján épült, mely az Adamello hegyei között ered és vi­zé­vel a Gar­da-ta­vat táp­lál­ja. Elsőként a botanikus kertet látogatjuk meg, ahol bu­ja me­di­ter­rán nö­vé­nyek közt sé­tál­ha­tunk. Ezt követően felkapaszkodunk Arco 126 m magas sziklára épült várába, mely uralja a város látképét. A 10. szá­zad­ban épült várból kitűnő kilátás nyílik a környékre. Miután bebarangoltuk a romos várat, egy remek ösvényen, öreg olaj­fák közt gyaloglunk le Arco hangulatos óvárosába. (∗) Itt szabadprogram keretében sétálunk egyet a középkori épületek közt és a hangulatos sikátorokban, de benéz­he­tünk a tipikus olasz fagylaltozókba is. Ezt kö­ve­tő­en bu­szunk­kal vis­­sza­té­rünk Riva del Gar­da vá­ro­sá­ba, ahol elő­ször az 1508-ban épült Bastione-hoz lá­to­ga­tunk. Ide egy húsz­per­ces sé­ta so­rán jut­ha­tunk fel. A 210 m ma­ga­san fek­vő ke­rek bás­tya mel­lől be­lát­hat­juk a Gar­da-tó észa­ki part­vo­na­lát és Riva vá­ro­sát. (∗) Ez­után szabadprogram keretében ismerkedhetünk tovább Riva óvá­ro­sával. Fel­ka­pasz­kod­ha­tunk az Óra­to­rony­ba és meg­lá­to­gat­hat­juk a Gar­da-tó part­já­ra épült vá­rat és az ab­ban he­lyet ka­pott hely­tör­té­ne­ti mú­ze­u­mot. A tó­part men­tén ta­lál­ha­tó park sé­tá­nya re­mek út­vo­na­lat kí­nál, hogy vis­­sza­sé­tál­junk a szál­lá­sunk­ra, majd fürdőruhát öltve belecsobbanjunk a tó vizébe.

3. nap: Monte Baldo – Cima delle Pozette (2132 m) – Malcesine (szál­lás: apartman)
Bu­szunk­kal Malcesine vá­ro­sá­ba uta­zunk, mely a Monte Baldo és a Gar­da-tó ta­lál­ko­zá­sá­nál épült, és a vi­dék egyik leg­szebb kö­zép­ko­ri te­le­pü­lé­se. Két fel­vo­nó­val egymás után per­cek alatt 1752 m ma­gas­ra ju­tunk, ahon­nan túrázni in­du­lunk. Cé­lunk a Gar­da-tó ke­le­ti part­vo­na­lá­val pár­hu­za­mos Monte Baldo 2132 m ma­gas Cima delle Pozette csú­csa. A Baldo-hegy ge­rin­cén ve­zető út­vo­nal ki­tett, de vé­gig jól lát­ha­tó. Az ös­vény szik­lás, azonban mind­két oldalra ki­tű­nő a ki­lá­tás; a pa­no­rá­ma azon­ban a csúcs­ról nyújt iga­zán nagy él­ményt. Szép idő­ben be­lát­hat­juk szin­te az egész Gar­da-ta­vat és az Al­pok tá­vo­li nyúl­vá­nya­it. Táv: 7 km, szint: fel 400 m, le 400 m. (∗∗∗) Ez a tú­ra ki is hagy­ha­tó, eb­ben az eset­ben Malcesine vá­ro­sá­ban vagy a fel­vo­nó fel­ső ál­lo­má­sá­nál vár­hat­juk meg a csúcs­ról vis­­sza­té­rő csa­pa­tot. Dél­után Malcesine kö­zép­ko­ri óvá­ro­sát jár­juk be. A tö­ké­le­te­sen hely­re­ál­lí­tott Scaligeri vár­ban kü­lön­bö­ző ki­ál­lí­tá­so­kat lát­ha­tunk (pl. Goe­the raj­zai), a vár tor­nyá­ból pe­dig tel­jes kör­pa­no­rá­mában gyönyörködhetünk a Gar­da-tó és a Monte Baldo irá­nyá­ba. Vé­gig­sé­tá­lunk a han­gu­la­tos vár ter­me­in és a vár­fa­lak men­tén, majd sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben kóborolhatunk egyet Malce­si­ne kö­zép­ko­ri óvá­ro­sá­ban. A ké­ső dél­utá­ni órák­ban té­rünk vis­­sza szál­lá­sunk­ra.

4. nap: Sirmione – Verona (szál­lás: apartman)
Délelőtt Sirmione kis­vá­ro­sá­ba ki­rán­du­lunk, melyet a Gar­da-tó „gyöngysze­mekén­t” em­legetnek. A ró­mai idők­ben is vi­rágzó vá­ros egy hosszú, a Garda-tóba benyúló félszigeten helyezkedik el. Elsőként meg­néz­zük a Scaligeri csa­lád lát­vá­nyos vár­kas­té­lyát (Rocca Scalighera), majd szabadprogram keretében sé­tá­lunk egyet a han­gu­la­tos ut­cá­kon és te­reken. Strandolhatunk egyet a tóparton, de érdemes felkeresnünk a Grotte di Cat­ul­lo ró­mai ko­ri vil­la rom­ja­it, mely az an­tik vi­lág egye­dül­ál­ló tör­té­nel­mi em­lé­ke Észak-Olasz­or­szág­ban. Nem véletlen a villa elhelyezkedése, hi­szen a ki­csiny félszigeten kénes hőforrások törnek a felszínre, melyek már az ókorban is termálfürdőket tápláltak. Délután a közeli Verona városába látogatunk, mely az Adige fo­lyó ka­nya­ru­la­tá­ban épült és a tör­té­ne­lem fo­lya­mán na­gyon sok nép és kul­tú­ra ta­lál­ko­zá­si pont­ja volt. Et­rusz­kok, ró­ma­i­ak, ke­le­ti gó­tok, lon­go­bár­dok és fran­kok vol­tak sor­rend­ben a vá­ros ural­ko­dói, majd a scaligeriek, a ve­len­ce­i­ek, a fran­ci­ák és az oszt­rá­kok tar­tot­ták fenn­ha­tó­sá­guk alatt Ve­ro­nát. 1866-tól azon­ban Olasz­or­szág ré­sze és egyik leg­szebb vá­ro­sa. El­ső­ként a ha­tal­mas Aré­nát néz­zük meg, me­lyet a ró­ma­i­ak az i.e. I. szá­zad­ban épí­tet­tek és má­ig ki­tű­nő ál­la­pot­ban ma­radt fenn. A 22.000 fő be­fo­ga­dó­ké­pes­sé­gű, el­lip­szis ala­kú aré­na után a Shakes­peare tra­gé­di­á­já­ból is­mert Jú­lia há­zá­hoz lá­to­ga­tunk; a gó­ti­kus épület bel­ső ud­va­rá­ból lát­hat­juk a hí­res­sé vált er­kélyt is. Ezt kö­ve­tő­en a Scaligeri csa­lád sír­em­lé­ke­it nézzük meg, majd a 14. szá­za­di Anas­ta­sia temp­lo­mot érintjük. A hí­res fes­tő, Veronese szü­lő­vá­ro­sá­ban utol­já­ra a Dó­mot látogatjuk meg, me­lyet ro­mán stí­lus­ban kezd­tek el épí­te­ni, de a gó­ti­ka je­gyé­ben fe­jez­tek be. A közös séta után szabadprogram keretében ismerkedhetünk tovább Verona városával, majd a kora esti órákban visszautazunk Riva del Gardába, a szállásunkra.

5. nap: Alto Gar­da Bres­ciano Ter­mé­szet­vé­del­mi Te­rü­le­t – Vesio (630 m) –
Cime Sospiri (1066 m) – Limone (65 m) (szál­lás: apartman)
Bu­szunk­kal a Gar­da-tó nyugati ol­da­lán fek­vő, de már ma­gas he­gyek­kel kör­be­vett Vesio fa­lu­ba (630 m) uta­zunk. A fa­lu fö­lött egy par­ko­ló­ban hagy­juk bu­szun­kat és a he­gyi bi­cik­li­sek pa­ra­di­cso­má­ba in­du­lunk tú­ráz­ni. Nya­ran­ta ugyan­is szer­te Eu­ró­pá­ból na­gyon so­kan ér­kez­nek a Gar­da-tó kör­nyé­ki he­gyek­be, hogy út­ta­lan-uta­kon hó­dol­ja­nak a he­gyi ke­rék­pá­ro­zás szen­ve­dé­lyé­nek. Az egyik leg­nép­sze­rűbb út­vo­na­lu­kon kezd­jük gya­log­tú­rán­kat fel­fe­lé. Mint­egy 3 ki­lo­mé­te­res ka­pasz­ko­dó után egy er­dei gya­log­ös­vény­re té­rünk rá, mely 999 m ma­gas­ra, a Bocca Sospiri nye­reg­be ve­zet min­ket. Út­vo­na­lunk vé­gig a 38.000 hek­tá­ros Alto Gar­da Bresciano Ter­mé­szet­vé­del­mi Te­rü­le­ten ve­zet, me­lyet 1989-ben ala­pí­tot­tak. A tú­ra so­rán tör­té­nel­mi em­lék­he­lye­ket is érin­tünk, itt hú­zó­dott ugyan­is az Oszt­rák-Ma­gyar Mo­nar­chia ha­tá­ra és az I. vi­lág­há­bo­rú ide­jén ka­to­nai utak há­lóz­ták be a vi­dé­ket. Gya­log­tú­rán­kat gyö­nyö­rű feny­ve­sek­ben, a hí­res Békeösvényen foly­tat­juk. Hos­­szú sza­ka­szo­kon fe­led­he­tet­len pa­no­rá­ma nyí­lik a Monte Baldóra és a Gar­da-tó­ra. Egy szép me­zőn ­pi­he­nünk meg mi­e­lőtt el­kez­de­nénk le­eresz­ke­dé­sün­ket a Gar­da-tó part­já­ra. Előbb a sziklás és meredek Scaglione-, majd a Singol-völgyekben tú­rá­zunk le­fe­lé. Mint­egy 800 m eresz­ke­dés után ér­ke­zünk Limone kis­vá­ro­sá­ba, ahol a kö­zép­kor­ban az Al­pok vi­dé­ké­nek el­ső cit­rom­fá­it ne­vel­ték. Táv: 12 km, szint: fel 480 m, le 1000 m. (∗∗∗) A tú­ra után uta­zunk visz­­sza Riva del Gar­da vá­ro­sá­ba.

6. nap: Bolzano – Soprabolzano – Collalbo – Renon – Bolzano (szál­lás: apartman)
A reg­ge­li órák­ban mint­egy más­fél óra alatt Bolzano vá­ro­sá­ba uta­zunk, mely Dél-Ti­rol központja. El­ső­ként egy fel­vo­nó­val rö­vid idő alatt mint­egy 1000 mé­tert emel­ke­dünk. Soprabolzano 1220 m ma­ga­san fek­vő fal­vá­ba ér­ke­zünk, ahol ma­gas­he­gyi vil­la­mos­ra szál­lunk; ez a vi­dék jel­leg­ze­tes tö­meg­köz­le­ke­dé­si esz­kö­ze, mely a kör­nyék fal­va­it kö­ti ös­­sze. Mint­egy húsz per­ces uta­zá­sunk alatt tipikus ti­ro­li tá­ja­kon és fal­va­kon ha­la­dunk ke­resz­tül, mi­köz­ben be­te­kin­tést nyer­he­tünk a hely­be­li­ek éle­té­be. A vil­la­mos­sal Collalbo fa­lu­ba (1156 m) ér­ke­zünk, ahon­nan egy rö­vid kör­tú­rá­ra in­du­lunk Renon vi­dé­kén. Gyö­nyö­rű fe­nyő­er­dők­ben gyaloglunk, érin­tünk egy-két fa­lut, de a tú­ra leg­na­gyobb lát­vá­nyos­sá­gát azok a jel­leg­ze­tes föld­pi­ra­mi­sok ad­ják, mely­ről Renon vi­dé­ke oly hí­res­sé vált a tú­rá­zók kö­ré­ben. Nagy­sze­rű ki­lá­tás nyí­lik a Siussi Al­pok­ra, mely a Do­lo­mi­tok egyik nyu­ga­ti nyúl­vá­nya és a leg­ki­ter­jed­tebb fenn­sík­ja. Táv: 6 km, szint: fel 150 m, le 150 m. (∗∗) A tú­ra vé­gén Collalbo vas­út­ál­lo­más­ára ér­ke­zünk vis­­sza, ahon­nan előbb ma­gas­he­gyi vil­la­mos­sal, majd fel­vo­nó­val ju­tunk vissza Bolzano vá­ro­sá­ba. El­sé­tá­lunk a bel­vá­ro­sig, ahon­nan sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben in­dul­ha­tunk a han­gu­la­tos óvá­ros be­já­rá­sá­ra. Bolzanóban 1 euróért bár­ki bé­rel­het 6 órá­ra bi­cik­lit, ami­vel kön­­nyen be­jár­hat­juk a fon­to­sabb te­re­ket és ut­cá­kat. Ajánl­juk a pi­ac fel­ke­re­sé­sét, va­la­mint a Ré­gé­sze­ti Mú­ze­u­mot, ahol Ötzit lá­to­gat­hat­juk meg. Ő egy kö­rül­be­lül 5300 éves mu­mi­fi­ká­ló­dott réz­kor­sza­ki ős­em­ber, akit egy hegy­má­szó há­zas­pár ta­lált 1991-ben egy ol­va­dó glec­­cser fel­szí­nén. Dél­után ér­de­mes ba­ran­gol­ni eb­ben a re­mek han­gu­la­tú vá­ros­ban, amely azon­ban in­kább ha­son­lít egy oszt­rák kis­vá­ros­ra, mint a me­di­ter­rán olasz te­le­pü­lé­sek­re. Az es­ti órák­ban ér­ke­zünk vis­­sza Riva del Gar­da vá­ro­sá­ba.

7. nap: Tennoi-tó – San Pietro menedékház – Calvola – Tenno – Varone-vízesés
(szál­lás: apartman)
Dél­előtt a kö­ze­li Tennoi-tavat (570 m) ke­res­sük fel, mely he­gyek­kel kö­rül­vé­ve, idil­li kör­nye­zet­ben he­lyez­ke­dik el. Megmártózhatunk a tó vizében, majd a tó­part­ról in­dul­va egy rö­vid gya­log­tú­rá­ra in­du­lunk. Akik nem sze­ret­né­nek tú­ráz­ni, azok a tó­par­ton pi­hen­het­nek vagy kör­be­sé­tál­hat­ják a ta­vat. A töb­bi­ek­kel a tó fe­let­ti er­dő­be, a Monte Calino hegy­re in­du­lunk, ahol egy erdei ös­vé­nyen ju­tunk egy­re fel­jebb. Ha­ma­ro­san el­ér­jük a 976 m ma­ga­san épült San Pietro me­ne­dék­há­zat, ahon­nan tisz­ta idő­ben pá­rat­lan ki­lá­tás tá­rul a sze­münk elé. A ma­gas­ból lát­hat­juk töb­bek közt a Gar­da-tó észa­ki kör­nye­ze­tét, a Monte Baldót és egy sor más hegy­sé­get is. Meg­pi­he­nünk a me­ne­dék­ház­nál, majd el­in­du­lunk le­fe­lé. Út­köz­ben érint­jük Calvola (640 m) kö­zép­ko­ri te­le­pü­lé­sét, ahol te­szünk egy rö­vid sé­tát, majd foly­tat­juk tú­rán­kat egé­szen Tenno kis­vá­ro­sá­ba (430 m). Itt ta­lál­ko­zunk a cso­por­tunk­nak az­zal a ré­szé­vel, akik a tó­par­ton ma­rad­tak, de idő­köz­ben bus­­szal át­jöt­tek Tennóba. Táv: 7,5 km, szint: fel 420 m, le 550 m. (∗∗∗) A tú­ra után egy rö­vid lá­to­ga­tást te­szünk a rend­kí­vül lát­vá­nyos Varone-vízesésnél, mely egy igen kes­keny szik­la­kür­tő­ben zú­dul a mély­be. A 80 m ma­gas több­lép­csős zu­ha­tag­ban a Tennoi-tóból in­du­ló Varone fo­lyócs­ka vi­ze zú­dul alá, mely ké­sőbb a Sar­ca fo­lyót táp­lál­ja.

8. nap: Alpok – Adamello csoport – Madonna di Campiglio (1630 m) –
Gelato-tó (2390 m) – Madonna di Campiglio (1630 m) (szál­lás: apartman)
Egész napos gyalogtúrára indulunk a Dolomitok szomszédságában található Adamello csoport hegyei közé. Kora reggel indulunk buszunkkal Madonna di Campiglio kisvárosába, mely a Dolomitok egyik nagy síközpontja. Egy parkolóban (1630 m) hagyjuk bu­szunk­­at és innen gyalog indulunk tovább. Nagyszerű fenyvesekben túrázunk egyre feljebb, majd nemsokára elérjük az 1768 m magasan lévő Nambino-tavat. Innen indul az a Sarca-patak, mely később folyóvá duzzadva a Garda-tavat táplálja. A tó mellett találunk egy menedékházat, ahol megpihenünk. A Nambino-völgyben folytatjuk túránkat, az ösvény azonban egyre meredekebbé válik. 1900 m környékén elhagyjuk az erdőhatárt és kinyílik előttünk a panoráma; szép időben akadálytalan a kilátás a Dolomitok háromezer fölötti, hófoltos csúcsokkal borított felszínére, főként a Brenta Dolomitok vidékére. 2329 m magasan elhaladunk a Lambin-tó mellett; a lát­vá­nyos tá­ja­kon ve­ze­tő ös­vé­nyün­ket csip­ké­zett hegy­csúcs­ok és me­re­dek szik­la­fa­lak lát­vá­nya kí­sé­ri. A ko­ra dél­utá­ni órák­ban ér­jük el tú­ránk vég­cél­ját, a 2390 m ma­ga­san fek­vő Gelato-tavat, mely már ma­ga­san az er­dő­ha­tár fe­lett, szik­lás, ma­gas­he­gyi kör­nye­zet­ben ta­lál­ha­tó. A tú­ránk a Giro dei 5 Laghi ös­vé­nyen ve­zet, mely a kör­nyék egyik leg­szebb tú­ra­út­vo­na­la. A Gelato-tótól egy má­sik út­vo­na­lon eresz­ke­dünk visz­­sza bu­szunk­hoz. Táv: 15 km, szint: fel 800 m, le 800 m. (∗∗∗∗)

9. nap: kerékpártúra: Riva del Garda – Torbole – Arco – Dro – Torbole –
Ma­don­na delle Vittorie pin­cé­szet­ (szál­lás: apartman)
Uta­zá­sunk egyik fe­led­he­tet­len ka­land­ja kez­dő­dik, hi­szen egy bor­kós­to­ló­val egy­be­kö­tött ke­rék­pár­tú­rá­ra in­du­lunk. A szál­lá­sunk­ról bu­szunk­kal egy kö­ze­li ke­rék­pár-szak­üz­let­hez uta­zunk, ahol jó mi­nő­sé­gű he­gyi ke­rék­pá­ro­kat bér­lünk. Nye­reg­re pat­tan­va át­te­ke­rünk Riva del Gar­da vá­ro­sán, ahol gyor­san rá­té­rünk a Gar­da-tó vi­dé­ké­nek re­mek bi­cik­li­út­ja­i­ra. Eze­ket az út­vo­na­la­kat csak ke­rék­pá­ros­ok hasz­nál­hat­ják és idil­li tá­ja­kon, leg­több­ször tá­vol az au­tós for­ga­lom­tól ve­zet­nek. Ha­tal­mas él­mény eze­ken a ke­rék­pár­uta­kon te­ker­ni, mi­köz­ben lát­hat­juk, hogy ez a sport Olasz­or­szág­ban, de kü­lö­nö­sen a Gar­da-tó kör­nyé­kén sok­kal nép­sze­rűbb mint ide­ha­za. Riva del Gar­da vá­ro­sát el­hagy­va el­ő­ször Torbole, majd Arco kis­vá­ro­sa­it érint­jük. Dro fa­lu­ban pihenésképp sétálunk egyet, majd egy hí­don át­ke­lünk a Sar­ca fo­lyón, és an­nak má­sik ol­da­lán, de szin­tén ki­tű­nő ke­rék­pár­uta­kon te­ke­rünk vis­­sza­fe­lé. A bi­cik­li­tú­ra tel­jes hos­­sza 29 km, szint­emelkedése 80 m. Kis­for­gal­mú köz­uta­kon csak néhány ki­lo­mé­tert kell haj­ta­nunk, a ke­rék­pár­tú­ra leg­na­gyobb ré­sze biz­ton­sá­gos bicikliutakon ve­zet. Torbole kis­vá­ro­sá­ban be­té­rünk a Ma­don­na delle Vittorie pin­cé­szet­be, ahol elő­ször meg­is­mer­ke­dünk a bor­ké­szí­tés mód­sze­re­i­vel, majd egy bor­kós­to­ló so­rán kö­ze­lebb­ről is meg­is­mer­ke­dünk a vi­dék jel­leg­ze­tes bo­ra­i­val. Itt ter­mé­sze­te­sen vá­sá­rol­ha­tunk is a bo­rok­ból. A pin­cé­szet ud­va­rán be­szál­lunk az idő­köz­ben meg­ér­ke­zett bu­szunk­ba és vis­­sza­uta­zunk szál­lá­sunk­ra, ahol fer­ge­te­ges bú­csú­es­tün­ket tart­juk.

10. nap: Riva del Garda – Bu­da­pest
Reggel elhagyjuk szállásunkat és indulunk Magyarország felé. Egész napos utazást követően, az esti órákban érkezünk Budapestre.

A gyalogtúrák nehézsége

• Uta­zá­sunk tú­rái át­la­go­san spor­tos erőn­lét­tel vé­gig­jár­ha­tó­ak. A prog­ra­munk tar­tal­maz kön­­nyebb fél na­pos és ne­he­zebb egész na­pos tú­rá­kat, me­lyek kö­zül min­den­ki tet­szé­se sze­rint vá­laszt­hat. A leg­több tú­ra azon­ban kör­tú­ra, ami töb­bek közt azt is je­len­ti, hogy út­köz­ben nincs vis­­sza­for­du­lá­si le­he­tő­ség. A szer­ve­zés jel­le­ge mi­att ter­mé­sze­te­sen egy-egy (vagy akár az ös­­szes) tú­ra ki is hagy­ha­tó, eb­ben az eset­ben Riva del Gar­da kis­vá­ro­sá­ban ma­rad­ha­tunk. Ha rendszeresen túrázol, akkor nem érhetnek meglepetések a túrákon.

A kalandnyaralásról

• Ez egy sa­já­tos uta­zá­si for­ma, mely­nek ke­re­té­ben több­fé­le igényt igyek­szünk ki­elé­gí­te­ni egy­szer­re. Akik pi­hen­ni és nya­ral­ni sze­ret­né­nek, azok a Gar­da-tó part­ján tölt­he­tik ide­jü­ket. Akik azon­ban kí­ván­csi­ak a tó kör­nye­ze­té­ben lé­vő ter­mé­sze­ti lát­ni­va­lók­ra, vá­ro­sok­ra és fal­vak­ra, azok min­den nap kü­lön­bö­ző ki­rán­du­lá­so­kon ve­het­nek részt. Ezek a prog­ra­mok nem fa­kul­ta­tív prog­ra­mok, te­hát a ha­gyo­má­nyos ér­te­lem­ben iro­dánk nem kér eze­kért plusz ös­­sze­ge­t. A ki­rán­du­lá­so­kat iro­dánk szer­ve­zi és tú­ra­ve­ze­tőink ve­ze­tik. Az uta­sa­ink­nak csu­pán az adott be­lé­pő­ket, fel­vo­nó je­gye­ket kell meg­vá­sá­rol­ni. Mi­vel a bu­szunk és tú­ra­ve­ze­tő­ink vé­gig a cso­port­tal ma­rad­nak, ezért a ki­rán­du­lá­sok in­du­lá­sa ga­ran­tált és nincs az in­du­lás­hoz szük­sé­ges mi­ni­má­lis lét­szám.