0. nap: Bu­da­pest – utazás Segesvár fe­lé (éj­sza­ka a vo­na­ton)
Bu­da­pest­ről július 10-én, szombaton az es­ti órák­ban in­du­lunk nem­zet­kö­zi gyors­vo­nat­tal Segesvár felé. Az éj­sza­kát a vo­na­ton tölt­jük fek­vő­ko­csik­ban.

1. nap: Segesvár – Viktória – Turnuri turistaház (1520 m) –
Podragu menedékház (2136 m) (szál­lás: menedékház)
A reggeli órákban érkezünk Segesvárra, ahol egy román kisbuszra szállunk át, mellyel Viktória (640 m) városáig utazunk. A település határában, egy öreg erdészúton tesszük meg gyalogtúránk első lépéseit a Fogarasi-havasok belsejébe. Hátizsákjainkkal a hátunkon – amiben egyheti felszerelésünk van – az Árpás-patak völgyében haladunk felfelé. Körülbelül két kilométer után az erdészút meredek gyalogösvényben folytatódik. Először még bükkerdőkben túrázunk, majd a lombhullató fákat folyamatosan a fenyvesek váltják fel. A mellettünk zubogó patak számos kisebb zuhatagon át fut tova. 1470 m magasan elérjük a La Sipot forrást, majd kanyargós úton megkerüljük a Buldeanu csúcsot. Átvágunk a Buldeanu tisztáson (1615 m), majd hamarosan a Turnuri menedékházhoz (1520 m) érkezünk, ahol megpihenünk. Amikor újra elindulunk, rögtön el is hagyjuk az erdőhatárt és igazi magashegyi környezetben túrázunk tovább. Csodálatos cirkuszvölgyeken haladunk keresztül, ahol a patak már komolyabb vízeséseket alkot. Gyakran megállunk, de nemcsak pihenés végett, hanem mert a táj szépsége is erre késztet. Végül a Tarica-gerincen átkelve megpillantjuk a Podragu-tavat, és hamarosan meg is érkezünk mai szállásunkra, a Podragu menedékházba. Táv: 14 km, szint: fel 1600 m, le 100 m, menetidő: 7-8 óra. (****) Elsőre talán soknak tűnik a szintemelkedés, de a terep nem nehéz, és rengeteg látnivaló vonja el a figyelmünket az emelkedőkről. A Podragu menedékházban egymás után két éjszakát töltünk.

2. nap: Podragu menedékház (2136 m) – Vistea csúcs (2527 m) –
Moldoveanu csúcs (2544 m) – Vistea csúcs (2527 m) – Podragu menedékház (2136 m)
(szál­lás: menedékház)
Mivel ezen a napon a teljes felszerelésünket a menedékházban hagyhatjuk, így csak egy napra elegendő élelmet, ivóvizet és tartalék ruházatot kell magunkkal vinni. Korán indulunk, majd egy meredek ösvényen felkapaszkodunk a Podragu-tavat körbeölelő katlan tetejére, a Fogarasi-havasok főgerincére, ahol kelet felé fordulva elhaladunk a Corabia, a Nagy-Úcsa és a Kis-Úcsa csúcsok mellett. Leereszkedünk az Orzanele-nyeregbe (2305 m), ahonnan egy hosszú és meredek kapaszkodóval érjük el a 2527 m magas Vistea csúcsot. Megpihenünk itt, majd folytatva túránkat fél óra múlva már a Moldoveanu csúcsán állhatunk, mely 2544 méteres magasságával nemcsak a Fogaras, hanem Románia és a Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsúcsa is egyben. Körbetekintve végigkövethetjük a Fogarasi-havasok főgerincének nagy részét, nyugat felé pedig a túránk során hátralévő útvonalat követhetjük végig szemünkkel. Dél felé felsejlenek a Fogarasi-havasok gerincével párhuzamosan futó, de alacsonyabb Jezer- és a Papusa-hegyláncok, észak felé pedig az Erdélyi-medence pereme, az Olt és a Küküllő folyók közötti dombságot láthatjuk, közelebb pedig a Fogarasi-medencét valamint az Olt menti településeket. Miután kellőképpen kipihentük magunkat, a már megismert útvonalon visszatérünk a Podragu menedékházba. Táv: 14 km, szint: fel 850 m, le 850 m, menetidő: 7-8 óra. (*****)

3. nap: Podragu menedékház (2136 m) – Podul Giugiului-tó (2226 m) –
Nagy Árpás csúcs (2468 m) – Sárkány-ablak (2175 m) – Zerge-tó (2230 m) –
Bilea-tó (2033 m) – Paltinu turistaház (2033 m) (szál­lás: turistaház)
Ezen a reggelen elhagyjuk a Podragu menedékházat, így ismét a teljes felszerelésünkkel együtt vágunk neki a túrának. Egy meredek ösvényen felkapaszkodunk a Fogarasi-havasok főgerincére (2307 m), majd elhaladunk a Podragu csúcs (2462 m) és a Podul Giugiului-tó (2226 m) mellett, mely egy tipikus gleccserteknőben kialakult kis tengerszem. A tavat minden oldalról meredek sziklafalak veszik körbe, amik egész nap árnyékot vetnek a vízfelületre. A tó vize így még az átlagtól is hidegebb, sőt az év nagy részében be is van fagyva. A jégkorszak végeztével, amikor a gleccserek visszahúzódtak, rengeteg kisebb-nagyobb teknő-szerű mélyedés maradt utánuk, amik a mai tavak fenekét adják. Elhaladunk tehát a Podul Giugiului-tó mellett, ahonnan egy meredek kaptatóval jutunk fel a 2468 m magas Nagy-Árpás csúcsra. Túránk a Kis-Árpás csúcs (2460 m) mellett, majd a „Három lépés a halál” fantázianevű szakaszon folytatódik, ahol a sziklához erősített fémkábelek segítik az előrehaladásunkat. A Sárkály-ablaktól (2175 m) leereszkedünk a Fundu Caprei teknőbe, majd visszakapaszkodunk a Buteanu csúcs (2507 m) lábához. Már a délutáni órákban járunk, amikor megérkezünk a csodaszép Zerge-tó (2230 m) partjára, ahol megpihenünk. Innen már csak kétszáz méteres ereszkedés vár ránk, hogy elérjük mai szállásunkat, a 2033 m magasan épült Paltinu turistaházat, mely a hegységet átszelő Transzfogarasi út és a Bilea-tó mellett található. Táv: 13 km, szint: fel 800 m, le 900 m, menetidő: 7-8 óra. (****) Itt vásárlási lehetőség is kínálkozik és a ház vendéglőjében meg is vacsorázhatunk. Ezen a szállásunkon egymás után két éjszakát töltünk.

4. nap: Paltinu turistaház (2033 m) – Zerge-tó (2230 m) – Buteanu-csúcs (2507 m) –
Zerge-csúcs (2471 m) – Bilea-tó (2033 m) – Paltinu turistaház (2033 m)
(szál­lás: turistaház)
A teljes felszerelésünket ismét a menedékházban hagyjuk, így csak egy napra elegendő felszerelést kell magunkkal vinni mai túránkra. Reggel felkapaszkodunk a Zerge-tóhoz (2230 m), ahonnan egy újabb meredek kapaszkodó következik egészen a 2507 m magas Buteanu csúcs tetejéig. Jó idő esetén csodálatos körpanoráma vár itt ránk. Majd visszaereszkedünk a Zerge-tó nyergébe (2230 m), ahonnan a Zerge csúcsra (2471 m) kapaszkodunk fel. Közben pazar kilátásban gyönyörködhetünk; a távolban az Erdélyi-medence sejlik fel, közvetlenül alattunk pedig a Bilea-tengerszemet láthatjuk, ahol egy félszigeten festői turistaházat emeltek. Közvetlenül a tó partján áll az egykori Ceausescu villa, amely ma szintén turistaházként működik. Innen indul a Transzfogarasi út közel két kilométer hosszú alagútja, mely 2033 méteres magasságban húzódik a Fogaras főgerince alatt. Leereszkedünk a Paltinu-nyeregbe (2350 m), majd onnan a Bilea-tó partjára, ahol a Paltinu turistaház, azaz a szállásunk található. Táv: 10 km, szint: fel 800 m, le 900 m, menetidő: 5-6 óra. (***)

5. nap: Paltinu turistaház (2033 m) – Laica csúcs (2397 m) – Kalcun-tó (2135 m) –
Ördög hasadék – Negoi csúcs (2535 m) – Kleopátra tűje (2355 m) –
Negoi menedékház (1550 m) (szál­lás: menedékház)
Ezen a napon ismét minden felszerelésünket a hátizsákunkban cipelve indulunk útnak. Magunk mögött hagyjuk a Paltinu turistaházat (2033 m), majd rögtön egy kapaszkodó vár ránk. Azon az ösvényen kapaszkodunk fel a Paltinu-nyeregbe (2350 m), ahol az előző nap leereszkedtünk. Ezúttal azonban nyugat felé fordulunk és leereszkedünk egy forráshoz. Megmásszuk a 2397 m magas Laica csúcsot, majd a sziklafalhoz erősített fémkábelek segítségével haladunk tovább. A Laica-nyeregből megmásszuk a Kis-Laica csúcsot (2390 m), ahonnan jó idő esetén még látható a Moldoveanu és megpillanthatjuk következő úticélunkat, a Negoi tömbjét. Egyszerre láthatjuk tehát Románia két legmagasabb hegycsúcsát! Folyamatosan ereszkedve elérjük a Kalcun-tavat (2135 m), melynek partján megebédelünk. Némi pihenés után megkerüljük a tavat, majd egy lépcsőzetes, meredek és sziklás úton, közel két órán keresztül kapaszkodunk fölfelé a 2535 m magas Negoi csúcsra, Románia második legmagasabb csúcsára. A kapaszkodó részben az Ördög hasadék nevű meredek, sziklás, láncokkal megerősített, nehéz terepen halad. A Negoi csúcsról jó idő esetén káprázatos panorámában lehet részünk: dél felé láthatjuk a Déli-Kárpátok legnagyobb víztározóját, a Vidra-tavat, észak felé pedig az Olt völgyében elterülő erdélyi települések sejlenek fel. Keleti irányba visszatekintve szinte a Moldoveanu csúcsáig láthatjuk a meredek, szaggatott gerincet. Ezt követően leereszkedünk a Kleopátra tűje nevű sziklaalakzathoz, majd hatalmas sziklák között ereszkedünk tovább a Negoi katlanba. Elhaladunk egy gyönyörű vízesés mellett, majd törpefenyők közt ereszkedünk tovább. Útközben vashidakon kelünk át néhány sziklás szakadékvölgy felett. Késő délután érkezünk meg a Negoi turistaházba (1550 m), ahol egymás után két éjszakát töltünk. Táv: 13 km, szint: fel 950 m, le 1430 m, menetidő: 10-12 óra. (*****)

6. nap: Negoi menedékház (1550 m) – Scara csúcs (2306 m) – Feleki-tó (2011 m) –
Negoi menedékház (1550 m) (szál­lás: menedékház)
Egész napos csillagtúrára indulunk a Negoi menedékházból (1550 m), és mivel a felszerelésünk nagy részét a szállásunkon hagyhatjuk, így ismét kis súllyal vághatunk neki a hegyeknek. Először enyhén ereszkedni kezdünk és ismét elérjük az erdőhatárt. Gyönyörű fenyőerdőkben túrázunk, majd sziklás szerpentineken és egymásba kapcsolódó cirkuszvölgyekben kapaszkodunk felfelé. Lassan elérjük a Puha csúcsot (2176 m), majd felkapaszkodunk a 2306 méteres Scara hegycsúcsára is. Megkerüljük a Garbova csúcsot, majd leereszkedünk a Feleki-tóhoz (2011 m), mely a Fogarasi-havasok legnyugatibb fekvésű és az egyik legszebb tengerszeme. Megpihenünk itt és elfogyasztjuk uzsonnánkat. Miután kipihentük magunkat, a már megismert útvonalon visszatérünk a Negoi menedékházba. Táv: 14 km, szint: fel 950 m, le 950 m, menetidő: 10-12 óra. (****)

7. nap: Negoi menedékház (1550 m) – Serbota gerinc – (1206 m) –
Serbota-völgy – Porumbák-völgy – Felsőporumbák (480 m) – Segesvár –
utazás Magyarország felé (éjszaka a vonaton)
Az egyhetes gyalogtúránk utolsó napja a mai. Reggel elhagyjuk a Negoi menedékházat (1550 m), és megkezdjük az ereszkedést a Fogarasi-havasok felső régiójából. Először nagyszerű fenyvesekben haladunk a Serbota gerincén, majd meredeken leereszkedünk a Serbota-patak völgyébe. Innentől már végig ebben a folyóvölgyben túrázunk egyre lejjebb. A Serbota- és a Sarata-patakok összefolyásától már Porumbak a hegyi folyó neve, amely mellett haladunk. Az utolsó 12 kilométert egy széles erdészeti úton tesszük meg egészen Felsőporumbák (480 m) településéig, ahol véget ér gyalogtúránk. Táv: 18 km, szint: fel 150 m, le 1240 m, menetidő: 5-6 óra. (***) A falu határában már vár ránk egy román kisbusz, amellyel Segesvár vasútállomására utazunk. Itt betesszük hátizsákjainkat a csomagmegőrzőbe, és gyalogosan indulunk Erdély legszebb városának a megismerésére. A vá­ros te­rü­le­te ős­idők óta la­kott, már a ró­mai kor­ban erő­dít­mény állt itt. Az 1100-as évek­től szá­szok te­le­pül­tek Se­ges­vár te­rü­le­té­re és az­óta is je­len­tős szám­ban él­nek a vá­ros­ban. A vár­fa­lon be­lül el­he­lyez­ke­dő óvá­ros Er­dély leg­szebb és leg­ősibb kö­zép­ko­ri várnegyede, mely nem vé­let­le­nül sze­re­pel az Unesco Vi­lág­örök­sé­ge­i­nek lis­tá­ján. Zegzugos ut­cá­kat, ódon há­za­kat, dí­szes tor­nyo­kat ta­lá­lunk itt és per­sze re­mek han­gu­la­tot, mely a kö­zép­kort idé­zi. A vár­fa­lat és a bás­tyá­kat az 1300-as évek­ben épí­tet­ték és azo­kat a vá­ros 36 cé­he tar­tot­ta kar­ban. A vár be­já­ra­ta a ba­rokk stí­lus­ban épült Óra­to­rony ka­pu­ja, mely má­ra Se­ges­vár jel­kép­évé vált. A to­rony­ban egy 17. szá­zad­ból szár­ma­zó óra­szer­ke­zet szí­nes fa­szob­rok­kal jelzi sza­bá­lyos idő­köz­ön­ként a pon­tos időt. Miután egy kis ízelítőt kaptunk Segesvár látnivalóiból, az esti órákban felszállunk a Magyarország felé tartó nemzetközi gyorsvonatra. Az éjszakát a vonaton töltjük, fekvőkocsikban.

8. nap: Budapest
Az éjszakai utazás után a reggeli órákban érkezünk a budapesti Keleti pályaudvarra.

A gyalogtúrák nehézsége

• A Fogarasi-havasok ge­rinc­tú­rá­ja az át­la­gos gya­log­tú­rá­ink­hoz ké­pest is ne­he­zebb. Nem csu­pán az egyes na­pok tú­rái le­het­nek fá­rasz­tó­ak, de a so­ro­zat­ter­he­lés­sel is szem­be kell néz­nünk. Nem sza­bad el­fe­lej­te­nünk, hogy négy napon keresztül a tel­jes fel­sze­re­lé­sün­ket egy há­ti­zsák­ban ma­gunk­kal kell vin­nünk; három túranap során viszont a felszerelésünk nagy részét a szállásunkon hagyva, csupán egy napra elegendő felszereléssel indulunk útnak. A program összeállításánál figyelembe vettük, hogy a túra nagy részén egy „nagy hátizsákos” napot egy könnyebb túranap kövessen. Mivel mind a három szállásunkon két éjszakát töltünk, ez is megkönnyíti regenerálódásunkat a nehezebb napok után.
• A na­pi gya­log­lá­sok nem túl­sá­go­san hos­­szú­ak, sok­kal in­kább a szint­emel­ke­dé­sek mi­att le­het fá­rasz­tó egy-egy na­pi tú­ra. Prog­ra­munk ös­­sze­ál­lí­tá­sá­nál azon­ban fi­gye­lem­be vet­tük a gya­log­lá­sok utá­ni pi­he­nő­időt is. Néhány szakaszon a sziklákhoz erősített fémkábelek és láncok segítik előrejutásunkat. Ezek a szakaszok különösen nagy figyelmet igényelnek! Emiatt a résztvevők részéről el­en­ged­he­tet­len a ma­ga­biz­tos mozgásko­or­di­ná­ció, a lépésbiztonság, valamint a szé­dü­lés­men­tes­ség. Né­hány csúcs és a láncos szakaszok miatt több esetben kéz­hasz­ná­lat is szük­sé­ges.
• A ma­gas­hegy­sé­gek­ben elő­for­du­ló zord idő­já­rás (eső, erős szél, köd, vihar) is ne­he­zít­he­ti a tú­rá­kat. Emiatt nagyon fontos a megfelelő felszerelés, különös tekintettel a vízálló és meleg öltözetre, de ugyanilyen fontos a hátizsákunk vízállósága, hogy a felszerelésünk is szárazon maradjon eső esetén.
• Aki tú­rá­zott már 10-15 ki­lo­gram­mos há­ti­zsák­kal több na­pon ke­resz­tül, van túrázási tapasztalata, részt vett már több na­pos tú­rán, szo­kott spor­tol­ni, rendszeresen túrázik, és járt már ma­gas­hegy­ség­ben, an­nak nem okoz­hat gon­dot a fogarasi ge­rinc­tú­ránk.
• Mi­vel út­vo­na­lunk egyik pont­ból egy má­sik­ba ve­zet, így a túra egészét nézve nincs lehetőség vis­­sza­for­du­lás­ra. Aki azonban kihagyna egy-egy túranapot, az megteheti, de csak akkor, amikor két éjszakát töltünk el egy menedékházban, és csillagtúrázni indulunk. Ha valaki ennek ellenére megszakítaná a túrát, akkor túravezetőnk nem tud számára hathatós segítséget nyújtani, mivel a csoporttal kell maradnia.