![]() |
![]() |
|
|
![]() |
|
| 2010. szeptember 18 - 24. |
|
Vannak még szabad helyeink! |
| 134.900 Ft |
|
Előleg: 50.000 Ft, mely jelentkezéskor fizetendő. Hátralék: 84.900 Ft, mely indulás előtt 35 nappal fizetendő. |
|
Ár tartalmazza: az utazást autóbusszal, a szállás szállodában és apartmanokban, a reggelit a szállodában, a kerékpárok és a hozzájuk kapcsolódó egyéb felszerelések (fejvédő, láthatósági szalag) bérleti díját, a belépődíjakat a nemzeti parkokba valamint a túravezetést. Ár nem tartalmazza: a további étkezést, a további belépőket és a biztosítást. |
|
Hiányzás a munkahelyről: 5 nap. Saját kerékpár: ha valaki ragaszkodik a saját kerékpárjához, természetesen elindulhat a túrán azzal is, de a részvételi költség nem csökken számára. Természetesen a kerékpár esetleges szállítását és szervízelését ebben az esetben is vállaljuk. Irodánk 24 kerékpárral rendelkezik, emellett 10 fő jelentkezhet még, aki saját kerékpárral venne részt a túrán. |
|
Létszám: 20-34 fő. Ajánlott korhatár: 18-55 év.
|
|
|
1. nap: Budapest – Zabljak (szállás: szálloda)
A kora reggeli órákban indulunk busszal Budapestről, majd Szerbián átutazva késő este érkezünk Montenegróba, vagy ahogy az itt élők nevezik Crna Gorába, a Fekete Hegyek országába („monte negro“). Szállásunk a Durmitor Nemzeti Park szomszédságában fekvő Zabljak egyik szállodájában lesz, ahol kétágyas szobákban egymás után két éjszakát töltünk el. 2. nap: Zabljak (1470 m) – Sedlo-hágó (1907 m) – Zabljak (1470 m) – Fekete-tó (1520 m) – Zabljak (1470 m) (szállás: szálloda, étkezés: reggeli) Reggel a szállodánk előtt kiosztjuk a kerékpárokat, majd a túravezetőink segítségével méretre állítjuk azokat. Rövid „használati utasítás” és a mai túra programjának ismertetése után rögtön nyeregbe is pattanunk, hogy megkezdjük igen látványos kerékpártúránkat a Durmitor Nemzeti Parkban. A festői szépségű Durmitor-hegység 1952 óta természetvédelmi terület, 1997 óta pedig már az Unesco védelme alatt is áll. Itt található Montenegró legmagasabb csúcsa, a 2533 m magas Bobotov Kuk, valamint további huszonhárom 2300 méternél magasabb hegycsúcs. Túránk Zabljak (1470 m) városában kezdődik és keskeny, alacsony forgalmú aszfaltúton vezet fel minket az 1907 m magas Sedlo-hágóba. A magashegységi környezetben kígyózó, fokozatosan és nem túlságosan meredeken emelkedő útról végig pazar panoráma kísér minket. A látvány miatt is, no meg a pihenés kedvéért többször is megállunk útközben. Szerencsére az út emelkedése egyenletes, így minden átlagosan sportos résztvevő könnyen teljesítheti. A déli órákban érkezünk meg a hágóba, ahol egy hosszabb pihenőt tartunk. Elfogyasztjuk a magunkkal hozott elemózsiánkat és csillapíthatjuk szomjunkat a hágón található kicsiny menedékházban. A pihenő után a napunk legkellemesebb része következik: a hosszú és kanyarokkal tarkított gurulás le egészen Zabljak városába. Táv: 30 km, szint: fel 440 m, le 440 m. (****) Ám a napunk ezzel még nem ért véget, hiszen maradt még időnk egy újabb, kisebb kirándulásra is. Biciklikkel közelítjük meg a Durmitor híresen szép tavát, a festői Fekete-tavat (1520 m), mely csupán 3 kilométerre fekszik Zabljaktól. Itt egy jól kiépített ösvényen gyalogolhatjuk körbe a látványos tengerszemet. Ezt követően visszagurulunk a szállásunkra. Táv: 6 km, szint: fel 50 m, le 50 m. (**) 3. nap: Zabljak – Tara-kanyon – Biográdi Nemzeti Park – Moraca-kolostor – Moraca-szurdok – Budva – Becici (szállás: apartman, étkezés: reggeli) Reggel elhagyjuk a szállodánkat és buszra szállunk. A Durmitor hegyei közül a mediterrán tengerpart felé vesszük az irányt, útközben azonban még temérdek látnivaló vár ránk. Hamarosan a Tara folyó 1300 m mély kanyonjához érkezünk, mely 80 kilométer hosszan kanyarog a környékbeli hegyek között. Az „Európa könnye” néven emlegett folyó látványos zúgókkal tarkított türkizkék vize a Durmitor fennsíkjáról ered és Bosznia felé tart. Megállunk egy rövid időre a kanyonnál és megnézzük a 150 méteres magasságban a folyó fölött átívelő Durdevica-Tara hidat. Ezt követően folytatjuk buszos utazásunkat; következő állomásunk a Biográdi Nemzeti Park, mely a Bjelasica-hegységben található és Európa egyik utolsó őserdejét védi. Nikola fejedelem 1878-ban nyilvánította ezt a vidéket védett területté, mindössze hat évvel később, mint ahogy a világ első nemzeti parkját, az amerikai Yellowstone Nemzteti Parkot alapították. A Bjelasica egyik legnagyobb ékessége, a Biográdi-tó (1099 m), melyet a Balkán legszebb tavának mondanak. Érintetlen őserdőben kanyarogva kerékpárokkal közelítjük meg a gyönyörű tengerszemet, mely a hegység legmagasabb csúcsainak lábánál bújik meg. Gyalogosan körbesétáljuk a tiszta vizű hegyi tavat, majd a már ismert útvonalon keresztül tekerünk vissza buszunkhoz. Táv: 8 km, szint: fel 250 m, le 250 m. (***) Ismét rövid buszozás következik, mégpedig a méltán híres Moraca kolostorhoz, mely a pravoszláv egyház legértékesebb örökségei közé tartozik Montenegróban. A hegyi kolostort 1252-ben alapították, kupoláját 13-14. századi freskók és középkori ikonok díszítik. Miután megcsodáltuk a szép épületeket a rendkívül látványos, függőleges sziklafalakkal határolt Moraca folyó szurdokában folytatjuk utazásunkat. Késő délután érkezünk az Adria partjára, a vidék egyik legrégebbi településére, Budvába. A középkori városfalakkal körbezárt hangulatos óváros sétára csábítja az idelátogatókat. Szabadprogram keretében ismerkedhetünk meg az ódon belvárossal és fedezhetjük fel az éttermekben a tradicionális balkáni konyha ínyencségeit. Az esti órákban foglaljuk el szállásainkat a Budvától 2 kilométerre fekvő Becici üdülőfaluban, ahol négyszemélyes apartmanokban fogunk eltölteni egymás után négy éjszakát. 4. nap: Becici – Rijeka Crnojevica – Shkodrai-tó – Virpazar – Jaz-öböl – Becici (szállás: apartman) Mai kerékpártúránk kiindulópontját autóbusszal közelítjük meg. Mintegy egy órás utazás után érkezünk meg a Cetinje és Podgorica között vezető út egyik parkolójába, ahol kerékpárokra szállunk át. Célunk a Rijeka Crnojevica folyó festői kanyarulatai, amiket alacsony forgalmú aszfaltozott utakon közelítünk meg. Lefelé gurulva egy kanyargós úton egyszer csak váratlanul lélegzetelállító panoráma tárul a szemünk elé: a Crnojevica folyó patkó alakú kanyarulata, melyet zöld dombok határolnak, és amely valóban Európa egyik legszebb természeti látványossága. Miután megcsodáltuk a remek panorámát, egy rövid ereszkedéssel Rijeka Crnojevica falucskába érünk, ahol megnézzük a kiváló állapotban fennmaradt török kori hidat. A település közelében ered az a hatalmas vízhozamú karsztforrás, amely vizével a folyót és a Shkodrai-tavat táplálja. Folytatjuk biciklitúránkat, miközben gyönyörű tájakon tekerve hol a vad montenegrói hegyek, hol a Shkodrai-tó látképében gyönyörködhetünk. A Shkodrai-tó területén Albánia és Montenegró osztozik, nevét az észak-albániai városról kapta. A hatalmas tó Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma és a Balkán legnagyobb tava. A délutáni órákban érkezünk a Shkodrai-tó mentén fekvő Virpazar faluba, ahol egy hangulatos kávéházban pihenhetünk meg. Táv: 35 km, szint: fel 200 m, le 350 m. (***) Itt ér véget mai kerékpártúránk, de nem a programunk, hiszen a napunkat a Jaz-öbölben, egy hatalmas tengeri fürdőzéssel koronázzuk meg. Alkonyatkor utazunk vissza a szállásunkra. 5. nap: Becici – Virpazar – Rumija-hegység – Ostros – Sveti Stefan – Becici (szállás: apartman) Reggel buszra szállunk és a Shkodrai-tavat a tengertől elválasztó Rumija-hegység egyik hágójába kapaszkodunk fel. Fantasztikus látványt nyújt a szerpentinről visszatekintve a Petrovac és Buljarica közti gyönyörű tengerpart. Mai kerékpártúránk kiindulópontja a már jól ismert Virpazar, célja pedig a Shkodrai-tó fölé magasodó, gyönyörű Rumija-hegység. Ahogy elhagyjuk kerékpárjainkkal Virpazart, hamarosan már a Rumija oldalában, magasan a tó fölötti panorámaúton tekerünk. Alattunk a hatalmas Shkodrai-tó húzódik, melyet a montenegrói oldalon a Rimija, az albániai oldalról pedig az Észak-Albán-Alpok fog közre. Biciklitúránk során remekül megfigyelhetjük a tó mintegy ötven elszórt szigetét, valamint a parton megbúvó apró halászfalvakat. A tó és környéke nemzeti park, valamint az Unesco Világörökségek része, hiszen több, mint 270 védett madárfaj él itt, köztük pelikán is. Számára talán ez az utolsó élőhely kontinensünkön. Utunk egy misztikus hangulatú szelídgesztenye erdőn visz keresztül, ahol több száz éves fák árnyékában ülünk le, hogy elfogyasszuk a magunkkal hozott elemózsiánkat. Az ebéd és némi szieszta után újra nyeregbe pattanunk, hogy folytassuk túránkat e képeslapokra illő tájon. Ahogy gyarapodnak lábunkban a kilométerek, úgy közelítünk az albán határvidékhez. Túránk Ostros faluban ér véget, ahol a buszunk már várakozik ránk. Táv: 35 km, szint: fel 400 m, le 350 m. (****) Egy hágón haladunk át autóbuszunkkal, miközben madártávlatból csodálhatjuk meg a Shkodrai-tavat, Shkodra városát, az Észak-Albán-Alpok komor, majdnem háromezer méteres hegycsúcsait, valamint a Bojana folyót, mely a tó vizét vezeti el a tengerbe. Útban a szállásunk felé, teszünk egy rövid kitérőt Sveti Stefan szigeténél, melyen régen egy halászfalu állt, majd elnéptelenedett és a 60-as években egy luxushotelt alakítottak ki a házakban. Akkoriban a világ tíz legjobb szállodája között tartották számon. Ezt követően érkezünk vissza a szállásunkra. 6. nap: Becici – Lovcen-hegy (1749 m) – Njegusi – Kotor – Perast – Becici (szállás: apartman) Utazásunk utolsó, és talán a legélvezetesebb biciklitúrájára kerül ma sor. Ezúttal is buszunkkal közelítjük meg túránk kiindulópontját, ami nem más, mint az 1749 m magas Lovcen-hegy teteje. Utunk a hajdani fővároson, Cetinjén át vezet végeláthatatlan szerpentineken keresztül a montenegróiak számára oly fontos hegy tetejére, ahol Petar II. Petrovics Njegos költő, filozófus és kormányzó mauzóleumát találjuk. A parkoló és a csúcs között azonban még 461 lépcsőfok a távolság, amit gyalogszerrel teszünk meg. A hegytetőn gyönyörű panoráma fogad minket; körös-körül vad hegyek, alattunk pedig a Kotori-öböl mélykék vize. George Bernard Shaw így lelkendezett, miután felért a hegy tetejére: „Emberek, vagy a Paradicsomban vagy a Holdon vagyok”. A fantasztikus karsztos formákban bővelkedő hegyvidék 1952-től nemzeti park. Miután megcsodáltuk a panorámát, felszállunk bringáinkra és egy hihetetlen ereszkedésnek nézünk elébe: 32 kilométeren keresztül gurulunk lefelé 1700 méteres magasságból a tengerszintig. Útközben megállunk egy rövid kóstolóra Njegusi falucskánál, mely a magaslati levegőn szárított, különleges sonkájáról híres, amit fűszerek hozzáadása nélkül készítenek. Útközben lefelé egyre konkrétabb formát ölt a káprázatos Kotori-öböl, mely mintha egy norvég fjordot mintázna. Mindenhol magas hegyek veszik körbe az öböl vizét, mely csak egy keskeny szoroson csatlakozik a tengerhez. Szerpentinutunk Kotor városába visz minket, ahol letesszük kerékpárjainkat. Táv: 32 km, szint: le 1700 m. (**) A középkori hangulatú, várfalakkal körbevett óváros felfedezésére gyalogszerrel indulunk. Kotor Montenegró legszebb városa és az egyik legépebben megőrzött középkori település Európa mediterrán térségében. Azonnal ámulatba ejtenek itt minket az Unesco védelme alatt álló, több száz éves épületek. Templomok, egykori paloták, díszes erkélyek, keskeny sikátorok, ezernyi építészeti szépség várja látogatóit. A város fölött 260 méterrel magasodik a fellegvár, ahová félórás gyaloglás után kapaszkodhatunk föl. (∗∗) Igazi madártávlat nyílik innen Kotor városára és az öbölre. Ezt követően autóbusszal utazunk át a közeli Perast híres középkori tengerészvárosába, ahol az adriai tengerpart ezen szakaszának a legjobb állapotban megmaradt, összefüggő barokk épületegyüttese található. Miután bejártuk a városkát, Perast híres „kalóz kocsmájában” pihenhetünk meg és eleveníthetjük föl a nap eseményeit. Az esti órákban utazunk vissza a szállásunkra. 7. nap: Becici – Budapest Kora reggel elhagyjuk apartmanjainkat és Horvátországon keresztül utazunk haza Magyarországra. A késő esti órákban érkezünk Budapestre. A kerékpártúrák nehézsége:
A kerékpárokról:
|