1. nap: repülés Budapestről Izlandra, városnézés Reykjavíkban, bálnales (fakultatív program), Skógafoss vízesés.
2. nap: Skógari skanzen, gyalogtúra a Bard-hegyre (**), majd a Hjörleifshöfdi hegyre (**).
3. nap: hajózás (fakultatív program) a Jökulsárlón gleccserlagúnában, majd túra a Skaftafell Nemzeti Parkban. Fjardrágljúfur kanyon (*).
4. nap: Dyrholaey sziklakapu, Seljalandsfoss és Gullfoss vízesések, Geysir.
5. nap: Thingvellir Nemzeti Park, Krysuvík geotermális mező, Kék Lagúna termálfürdő, hazarepülés Izlandról Budapestre.
Budapest – Keflavík – Reykjavík – Atlanti-óceán (bálnales) – Skógafoss –Skógar (szállás: turistaház)
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a reggeli órákban indulunk közvetlen járattal Izlandra. Körülbelül 4 óra repülés után – az időeltolódásnak köszönhetően – még délelőtt meg is érkezünk Izland nemzetközi repülőterére, Keflavíkba. Itt beszállunk a ránk várakozó, terepjáró képességekkel is rendelkező autóbuszba, amely az utazás során végig velünk marad. Első állomásunk Reykjavík leghíresebb épülete, a 75 m magas toronnyal büszkélkedő Hallgrímskirkaja templom. A modern stílusban épült templom puritán, egyszerű stílusa magával ragadó, emellett remek tájékozódási pont is a városban, hiszen sok esetben már 20 kilométeres távolságból is látható. Ezt követően a Reykjavík mellett magasodó Gyöngy névű épületet keressük fel, amelynek kilátóteraszáról remek panoráma nyílik a világ legészakibb fővárosára. A következő programunk egy reykjavíki városnéző séta, amelynek keretében megismerkedünk néhány további nevezetes épülettel, majd szabadprogram keretében fedezhetjük föl a nem túl kiterjedt, ám érdekes városközpontot. A délután folyamán egy izgalmas és egyedülálló fakultatív programon vehetünk részt: egy hajó fedélzetén indulhatunk bálnalesre az Atlanti-óceán vizén. Teljes biztonsággal garantálni természetesen nem tudjuk, de jó esélyeink vannak arra, hogy megpillantsunk egy-egy példányt ezekből a hatalmas méretű tengeri emlősökből. A hajózás után megkezdjük utazásunkat az Izland szigetén körbefutó 1-es számú főúton. Ez az 1339 kilométeres, néhol még a mai napig sem mindenhol leaszfaltozott út a legtöbb helyen a partvidék közelében fut. Különösen igaz ez Izland természetileg egyik legszebb, déli részére, ahol a fontos látnivalókat mind érinti. A napunk hátralévő része utazással telik, egészen Skógar falucskába. A turistaházunk közvetlenül a gyönyörű, mintegy 62 m magas Skógafoss vízesés mellett található, így az esti órákban önállóan sétálhatunk ki a zuhataghoz. Egy hosszú lépcsősoron felkapaszkodhatunk akár a vízesés tetejéhez is, de már félúton is egy remek kilátópont kínálkozik. Ezen a szállásunkon egy éjszakát töltünk.
Skógar – Bard-hegy – Hjörleifshöfdi – Kirkjubaejarklaustur (szállás: turistaház)
Reggel felkeressük a látványos Skógari skanzent, ahol számos épület mutatja be a korabeli izlandi emberek életét. A házak nemcsak kívülről, hanem belülről is nagyon érdekesek, hiszen mindegyik korhűen berendezett. Láthatunk lakóházakat, iskolát és egy kis fatemplomot is. A skanzen mellett egy rendkívül gazdag múzeumot is megnézünk, továbbá egy nagy kiállítási csarnokot, amiben a korabeli izlandi élet rengeteg tárgyi emlékét gyűjtötték össze. A technika iránt fogékonyak számos régi, Izlandon használt járművet szemlélhetnek meg alaposan. Ezt követően az Izland szigetén körbefutó 1-es számú főúton indulunk el buszunkkal a Katla vulkán irányába. Az 1512 m magas Katla teljes egészében a Myrdalsjökull jégmező több száz méter vastag jégtakarója alatt fekszik – ezért is tartják sokan Izland egyik legveszélyesebb tűzhányójának. Ha ugyanis kitör, a felette található temérdek jeget nagyon gyorsan felolvasztja, ami hatalmas áradásokhoz vezethet. A Katla utoljára 1918-ban működött, de a kutatók szerint a közeljövőben újabb kitörése várható. Minket azonban nem fenyeget veszély, hiszen a kitörés előrejelezhető, és ilyen esetben lezárják az ide vezető utakat. Buszunkkal egy kizárólag terepjárókkal használatos úton indulunk a Katla közelébe, hogy egy lenyűgöző szépségű túrát tegyünk. Az útvonalunk azonban nem a Katlára vezet, hanem a mellette magasodó, 463 m magas Bard hegyre, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik mind a Katla vulkánra, mind Laki-hasadékra, Izland másik nevezetes tűzhányójára. Színes vulkáni hegyeket, csillogó vizű folyóágakat, fehéren tündöklő jégmezőt láthatunk a magasból, valamint tiszta idő esetén megpillanthatjuk a Heidarvatn tavat és az Atlanti-óceánt is. A buszunkhoz a már ismert útvonalon túrázunk vissza. Táv: 8 km, szint: fel 300 m, le 300 m. (**) Ezt követően a tengerpart mentén magasodó Hjörleifshöfdi hegy lábához utazunk, hogy egy újabb rövid gyalogtúrára induljunk. A Hjörleifshöfdi egy lenyűgöző táblahegy, meredek falakkal, a tetején pedig széles fennsíkkal. A kellemesen emelkedő ösvényünk a hegy tetejére vezet minket, ahol nagyon szép panoráma bontakozik ki előttünk. Madártávlatból láthatjuk az óceánt és a fekete vulkáni homokkal borított partvidéket. Táv: 5 km, szint: fel 150 m, le 150 m. (**) A délután hátralévő részében Kirkjubaearklaustur kisvárosába utazunk, a déli partvidék egyik legjelentősebb településére. A következő két éjszakát egy itteni turistaszállóban töltjük.
Kirkjubaejarklaustur – Jökulsárlón gleccserlagúna – Skaftafell Nemzeti Park – Fjardrágljúfur –
Kirkjubaejarklaustur (szállás: turistaház)
A délelőtt folyamán Izland egyik legnagyszerűbb természeti látnivalóját, a Jökulsárlón gleccserlagúnát keressük fel. A hatalmas kiterjedésű tóban fehéren csillagó jéghegyek úsznak, amik a háttérben magasodó Vatnajökull jégmezőből, pontosabban annak Breidamerkurjökull nevű gleccseréből szakadnak le. Sajnos a felmelegedés hatására a gleccsertó felülete évről évre nő, ahogy a gleccser húzódik hátrébb; így viszont egyre több és nagyobb jéghegyet láthatunk. Ezek a hatalmas jégtömbök mind a tenger felé igyekeznek és a tóból kivezető folyó torkolatában gyűlnek össze. Miután megérkeztünk buszunkkal a gleccserlagúnához, fakultatív program keretében egy kétéltű jármű fedélzetére szállunk át, amivel egyszerűen csak begurulunk a tóba. Innentől egy rendkívül látványos és izgalmas hajózás veszi kezdetét, melynek során a fehér és kék színekben tündöklő jéghegyek között cikázunk és némelyiket közvetlen közelről is megszemléljük. A jéghegyek mögött pedig a Vatnajökull jégmezőt, a világ harmadik legnagyobb összefüggő jégmezejét láthatjuk. (A legnagyobb maga az Antarktisz, a második Grönland.) A lagúna élővilága is igen gazdag; a madarak mellett kis szerencsével fókákat is láthatunk. A Jökulsárlón gleccserlagúnát Hollywood is kedveli, hiszen forgattak ezen a vidéken már James Bond és Tomb Rider mozifilmeket is. A hajózás után a közeli Skaftafell Nemzeti Parkba utazunk, amely valójában a Vatnajökull Nemzeti Park része. Együtt Európa legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területét alkotják. Dübörgő vízesések, gleccserek, nyírfaerdők és hegycsúcsok jellemzik ezt a vidéket. A buszunkkal a nemzeti park látogatóközpontjánál parkolunk le, ahonnan egy félnapos gyalogtúrára indulunk. A Skaftafellsjökul gleccser mellett indulunk el egy jól járható ösvényen felfelé, és a túránk során érintjük a Skaftafell Nemzeti Park büszkeségét, a Svartifoss vízesést is. Ez a zuhatag arról nevezetes, hogy látványos fekete bazaltoszlopok tetejéről hullik alá a temérdek víz. Táv: 12 km, szint: fel 460 m, le 460 m. (**) A túra után egy újabb kirándulás helyszínére utazunk, a kevesek által ismert Fjardrágljúfur kanyonhoz, amelynek peremén teszünk egy rövid, de rendkívül látványos túrát. Először fel kell kapaszkodnunk a kanyont határoló hegyek tetejére, hogy bepillanthassunk a vadregényes szurdokvölgy-rendszer mélyébe. Táv: 4 km, szint: fel 100 m, le 100 m. (*) A nap végén visszautazunk Kirkjubaearklaustur kisvárosába, ahol az éjszakát töltjük.
Kirkjubaejarklaustur – Dyrholaey – Seljalandsfoss – Gullfoss – Geysir – Laugarvatn (szállás: turistaház)
Ezen a napon megkezdjük a visszafelé tartó utazásunkat a szigetország déli partvidékén Reykjavík irányába, útközben azonban számos látnivalót érintünk. Az első állomásunk a híres Dyrholaey sziklakapu, Izland legdélebbi pontja Egy meredek off-road úton kapaszkodunk fel buszunkkal egy káprázatos kilátópontba, ahol egy világítótorony áll. Tiszta időben jól láthatjuk innen nem csak Dyrholaey sziklakapuját, hanem a távoli Eyjafjallajökull jégmezőt is. Ezután a fekete vulkáni hamuval borított tengerpartra is kimegyünk, ahol teszünk egy kellemes sétát. A buszunkkal elhaladunk az Eyjafjallajökull vulkán előtt és megállunk egy kicsiny múzeumnál, ahol megnézünk egy a 2010-es kitörés hatásait feldolgozó rövidfilmet. A múzemot annak a farmgazdaságnak a dolgozói hozták létre, amit a legközvetlenebbül érintett az Eyjafjallajökull drámai hamuszórása. Mint ahogy az köztudott, ez volt az a bizonyos vulkánkitörés, amely óriási zavart okozott Európa légiközlekedésében. Ezt követően a gyönyörű és kecses Seljalandsfoss zuhataghoz utazunk, amely többek között arról nevezetes, hogy be tudunk menni a vízfüggöny mögé, így szó szerint körbejárhatjuk a vízesést. Előtte azonban nem árt felhúzni az esőkabátunk zippzárját. Délután elhagyjuk a partvidéket, hogy megcsodálhassuk a Gullfosst, azaz az Arany-vízesést, amely a Hvítá- (Fehér-) folyó lenyűgöző, két lépcsős zuhataga. A gigantikus méretű vízesést több kilátópontból is szemügyre vehetjük, majd betérhetünk a vízesés melletti apró étterembe és ajándékboltba. Ezt követően érkezünk Izland első számú nevezetességéhez, a Geysirhez, amely nem csupán a szigetország leghíresebb természeti látnivalója, de a Föld összes gejzírének névadója is egyben. Sajnos manapság a nagy Geysir csak igen ritkán működik, de a mellette található Strokkur (magyarul Köpülő) jóval aktívabb annál. A Strokkur 10-15 percenként tör ki, átlagosan 15-20 m magasra lövellve ki a forró vizet. A pár másodperces kitörés után a lehűlt víz a kőzet repedéseibe szivárog vissza, hogy azután a folyamat kezdődhessen előlről. Ezután nincs más hátra, mint hogy a szállásunkra utazzunk, amely egy kényelmes és jól felszerelt turistaház lesz Laugarvatn kisváros közelében. Ezen a szállásunkon egy éjszakát töltünk.
Laugarvatn – Thingvellir Nemzeti Park – Kék Lagúna – Keflavík – Budapest
A reggeli órákban a Thingvellir Nemzeti Parkba utazunk, amely az izlandiak legfontosabb történelmi emlékhelye. Ezen a helyen ült ugyanis össze először az ország parlamentje, az Althingi 930-ban. Megnézzük azt a geológiai törésvonalat, amely valójában az Atlanti-óceán mélyén húzódik sokezer kilométer hosszan és egyedül Izlandon látható a földfelszínen. Ez a törésvonal osztja ketté 3000 méteres mélységben az Atlanti-óceánt és ennek mentén távolodik Európa Észak-Amerikától. Egy rövid séta után végighaladunk a „Népek-hasadékán”, megnézzük az Öxará-vízesést, valamint a Törvénydombot. Ezt követően a Krysuvík geotermális mezőre látogatunk, amely Izland egyik legkisebb, de az egyik leglátványosabb geotermikus területe is egyben. Látványos iszapfortyogók, szolfatárák, színes vulkáni kőzetek és hévforrások között teszünk egy sétát. Izlandi utazásunk utolsó állomása a Kék Lagúna, a szigetország első számú spa-központja, ahol méltó módon búcsúzhatunk el ettől a csodálatos országtól. A geotermikus energiának köszönhető termálfürdő a vulkanikus holdbéli táj közepén épült. Mindenképp érdemes kipróbálnunk a forróvizes medencét, de többféle szauna is a rendelkezésünkre áll. A Kék Lagúnából egyenesen Keflavík repülőterére utazunk, ahonnan a Budapestre tartó repülőjáratunk indul. A késő esti órákban szállunk le a Liszt Ferenc repülőtéren.
- Az utazás programjában könnyű illetve közepes nehézségű túrák szerepelnek. A második és a harmadik napon szervezünk gyalogtúrákat, amik közül egyik sem túlságosan hosszú és nehéz. A leghosszabb a Skaftafel Nemzeti Park túrája, aminek a nehézsége nagyban függ az időjárástól. Szép időben nem okozhat gondot a rendszeresen túrázók és/vagy sportolók számára, de esős, szeles időben fokozódik a túra nehézsége. Ha valaki szokott túrázni, aktív életvitelt folytat, akkor nyugodtan elindulhat bármelyik túrán.
- Mivel az időjárás jelentősen befolyásolhatja egy-egy túra nehézségét, ezért a megfelelő felszerelés (esőkabát, esőnadrág, túrabakancs, stb.) nagyon lényeges.
- Különösen zord időjárás esetén, esetleg vulkáni működés következtében irodánk fenntartja a jogot a program megváltoztatására. Egy ilyen jellegű döntés a Baraka túravezetőjének hatáskörébe tartozik és minden résztvevőre kötelező érvényű.
- A gyalogtúrákon kizáró ok bármilyen mozgásszervi, érrendszeri, szív-, illetve tüdőbetegség.
- Szükséges felszerelés, a szállásunk részletes leírása, várható időjárás, pénznem, belépők árai...
Minden fontos tudnivalót elolvashatsz ezen az oldalon.
